Kovács Levente a lapnak elmondta: a referenciakamathoz kötött hitelezés feltételeinek kialakításáról zajló tárgyalásokon körvonalazódni látszik, hogy a hosszú futamidejű lakossági jelzáloghitelek esetében az átlátható kamatozás alapja a bankközi referenciakamat (BUBOR, LIBOR), melyhez a banki marzs kerül hozzáadásra. Az egyeztetések most zajlanak arról, hogy a forint és a devizák esetében a fenti egyszerű képlet még milyen szempontok szerint és hogyan módosulhat.
Kovács szerint a forinthitelek piacán tapasztalható kamatemelések indokoltak, és a bankok forrásainak megdrágulásának köszönhetőek, ezért a bankszövetség áll elébe minden vizsgálatnak.
"A bankszövetségi munkaforma minden kartelllehetőséget eleve kizár, hiszen ellenőrizhetően a tagság teljességének és nem egyes részcsoportok érdekeinek megvalósítását végzi. Bár lennének nem piaci alapú érvek amellett, hogy miért volt indokolt a bankok kamatemelése − hiszen egy piaci alapon beárazhatatlan intézkedés hatásait nyögi a szektor. Úgy gondolom, a régiós és a nemzetközi események indokolttá teszik a kamatemelést. Látni kell, hogy a makrogazdasági környezet elbizonytalanodásának, de emellett a banki versenynek köszönhetően a nyár elején tapasztalt 6-6,5 százalékos akciós forintbetéti ajánlatok 7,5-8,5 százalékos szintre futottak fel. Márpedig új hitelhez új forrás kell, melyért most többet kell fizetni" - mondta Kovács Levente.
A bankszöverség főtitkára szerint a bankok tulajdonosai eddig kitartottak amellett, hogy magyar leányaikat és magyar ügyfeleiket, s üzleti aktivitásukon keresztül a magyar gazdaságot is segítsék, de látni kell: elérkeztek a teljesítőképesség határára. A bankok ellehetetlenítése mellett nem lehet a gazdasági növekedést megvalósítani - véli Kovács.
Napi Gazdaság