A bizonytalanság rontja az uniós növekedést

Az Európai Unió 2,8 százalékra szállította le a korábban 2,9 százalékban megadott, idei évi átlagos gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését, a módosítást a pénzpiacok mostani zavaraival indokolva.

A 2,9 százalékos növekedési prognózist májusban adta meg az unió. A mostani időközi előrejelzés a hét legnagyobb európai uniós ország - Németország, Franciaország, Lengyelország, Olaszország, Spanyolország, Nagy-Britannia és Hollandia - adatain alapul. Az hivatalos őszi előrejelzést novemberben készíti el az Európai Bizottság.

A mostani jelentésben a Brüsszeli Bizottság a 13 tagú euróövezetre vonatkozóan 2,5 százalékos növekedési ütemet prognosztizál az idei évre a májusban előre jelzett 2,6 százalékkal szemben. Joaquín Almunia pénzügyi biztos brüsszeli sajtótájékoztatóján úgy vélte, jelenleg a korábbinál nagyobb a kockázata, hogy a reméltnél lassúbb lesz az átlagos növekedés. A bizottság szerint "szokatlanul nagy" az év második felében, különösen pedig a negyedik negyedévben a bizonytalanság,  a pénzpiac zavara nagymértékben befolyásolhatja a bizalmat és a gazdasági növekedést.

A pénzpiaci válság kirobbanása előtt a bizottság értékelése szerint mind az európai, mind pedig a globális gazdaság egészséges állapotban volt, aggodalmat legfeljebb az unióban az euró dollárhoz és jenhez képesti tartós drágulása keltett. A májusi prognózis óta az euró viszont mindössze 2,6 százalékkal értékelődött fel.

Almunia arról is beszélt, hogy több EU-tagállamban a második negyedévben a vártnál magasabb volt az infláció. Ezért a bizottság immár arra számít, hogy az euróövezetben az átlagos áremelkedés a 2,0 százalékot is meghaladja.

A bizottság különösen Lengyelországban számít az infláció emelkedésére, az ágazati munkaerőhiányokhoz kapcsolódó béremelkedési tendencia miatt. Almunia mindazonáltal úgy vélte, hogy bár magasabbra kellett emelni a lengyel inflációs előrejelzést, a várt adat még mindig elfogadható. Hozzátette, hogy az októberi előrehozott választások után alakuló új kormánynak intézkedéseket kell hoznia erre és a magas államháztartási deficit leszorítására.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy Franciaország esetében a bizottság jelentősen negatívan kényszerült módosítani a növekedési előrejelzést. A korábban várt 2,4 százalék helyett Brüsszel immár a tavalyi 2,0 százalékot is alulmúló gazdasági növekedésre számít az országban, és Almunia ezt váratlan fejleménynek nevezte.

A pénzügyi biztos szerint az unió gazdasági alapjai még mindig erősek. Elképzelhetőnek tartotta, hogy a konjunktúra már túl van a tetőpontján, de úgy vélte, hogy a következő 2-3 negyedévben még kedvező lehetőségek állnak az unió előtt. Hozzátette, hogy reményei szerint az uniós illetékesek - pénzügyminiszterek, központi banki tisztviselők és az érintett európai bizottsági tagok - hatékony lépéseket tesznek a piacok bizalmának növelése érdekében.

Kulcskérdésnek tartják a szakértők, hogy az Európai Központi Bank folytatja-e kamatemeléseit, amivel az euró árfolyamát is drágítaná. A bizottság az inflációt az eurózónában az idén 2,0 százalékra várja, csekély mértékben magasabbra, mint a májusban előre jelzett 1,9 százalék. A drágulást a magasabb nyersanyagáraknak, elsősorban az emelkedő olajáraknak tulajdonítja a bizottság.
 
Alacsonyabb Fed-kamat, stagnáló EKB-kamat?
8,4-et senki nem mondott
Van még lejjebb is?

MTI