A civilek befogták szájukat, a médiatörvényt elfogadták

Közel kétezer civil tiltakozott az MTV régi székháza előtt a sajtószabadság nevében a médiatörvény ellen, miközben az Országházban még javában tartott a törvény végső vitája. Hajnalra azonban a honatyák és honanyák átrágták magukat a rengeteg módosító indítványon: a törvényt elfogadták. Szalai Annamária alkothat rendeletet.

Fiatal egyetemisták másodszor szerveztek egy közösségi oldalon tüntetést, az Alkotmánybíróság melletti kiállás után most az új médiatörvény ellen tiltakoztak, és a szólásszabadság mellett szónokoltak a budapesti Szabadság téren, az MTV régi székházának tőszomszédságában.

A békés demonstrációt eredetileg az Országház mellé szervezték, de a Kossuth térre végül is nem kaptak engedélyt. A szervezők előzetesen és a helyszínen is felhívták rá a figyelmet, hogy civil kezdeményezésről van szó, ezért megkérik a politikusokat, hogy maradjanak távol az eseménytől. Más kérdés, hogy a képviselők éppen a Parlamentben ültek a demonstráció ideje alatt, várva a törvény végszavazását. Az egyetemistákból álló szervezők mondtak beszédet a mintegy félórás demonstráción, ahova szép számmal érkeztek tüntetők, tudósítónk szerint nagyjából kétezren jelentek meg a Szabadság téren, nagy részük fiatal volt, de a legtöbb korosztály képviseltette magát. Bár a délután 6 órai kezdet előtt pár perccel még úgy tűnt, hogy nem lesznek sokan, nagyjából pár százan lézengtek a téren, miközben Kispál és a Borz dalokat adtak be a szervezők az addig csak unatkozó tömegnek.

Eközben a Parlamentben... Szalai Annamária az alaptörvényben A tüntetés vége táján az Országgyűlés elfogadta Rogán Antal alkotmánymódosítási javaslatát, amely szerint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének rendeletalkotási jogát rögzítik az alaptörvényben. A módosítást a kormány tagjai, élükön Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettessel nem támogatták, de a frakció rábólintott. Orbán Viktor kormányfő előre jelzte, hogy számára ebben a kérdésben a frakció véleménye fog számítani. A módosító indítványt csak a Fidesz és KDNP támogatta.

Kis késéssel aztán megkezdődött a demonstráció, a szervezők még körülnéztek egyszer, nem lézeng-e egy-egy politikus a téren véletlenül, de aztán belecsaptak (tudósítónk is körbement jó párszor, de nem találkozott politikussal).  A késlekedésnek az is oka volt, hogy a sajtószabadságért kiálló fiatalok láthatóan nehezen tudták arrébb tessékelni a nagy számban megjelent sajtómunkásokat pulpitusuk elől.

A felszólalók az elégedetlenséget érző fiatalok nevében beszéltek - maguk külön be sem mutatkoztak, bár az általuk létrehozott Facebook-csoport oldalán vállalták nevüket -, mint mondták, a médiatörvény tervezete jelenlegi formájában alkotmánysértő, ilyen jogi szabályozással fel sem vették volna Magyarországot az EU-ba (ezt hetekkel ezelőtt egy szakmai konferencián Majtényi László, volt ORTT-elnök mondta). A fiatalok szerint a törvény súlyosan sérti a sajtó- és véleményszabadságot, a kinevezett médiatanács pedig önkényesen szabhat ki bírságokat a tartalomszolgáltatókra, mert a törvény szakmaiatlan és homályos megfogalmazása erre lehetőséget biztosít. A felszólalók egy kisebb performansz keretében adták elő közösen megírt kiáltványukat: az éppen szónoklónak a mellette álló egyszer csak befogta a száját, és ez így ment sorra mind az öt felszólalónál.


Az egyetemista szónokok szerint a tanács által kiszabható bírságok már önmagukban öncenzúrára kényszeríthetik a sajtótermékeket, ami egy demokratikus jogállamban megengedhetetlen. A felszólalók szerint az is nonszensz, hogy a médiatanács tagjai bármely szerkesztőségben kutakodhatnak akár ad-hoc indokokra hivatkozva is. Egyikőjük szerint a médiatanács "antidemokratikus és abszurd képződmény".

Eközben a Kossuth téren... A médiatanács jogsértés esetén bármely médiumot bírsággal sújthat, ha az megszegi a médiatörvényt, vagy a november elején elfogadott médiaalkotmány rendelkezéseit. A jelentős befolyásoló erővel rendelkező médiumok esetében a bírság összege 200 millió forintig, más médiaszolgáltatóknál 50 millió forintig terjedhet. Az országos napilapokra és internetes sajtótermékekre legfeljebb 25 millió forint, a hetilapokra és folyóiratokra 10 millió forint bírságot róhat ki a médiahatóság, a médiumok vezetőit pedig maximum 2 millió forint bírsággal sújthatja. A bírságot azonban a médiumoknak - bár egy, az alkotmányügyi bizottság által hétfőn benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslat ezt célozta - nem kell azonnal befizetniük, hanem kérhetik a határozat végrehajtásának felfüggesztését a bíróságtól. A könnyítést tartalmazó módosító javaslatot Pálffy Istvánnal (KDNP) jegyző fideszes L. Simon László azt korábban úgy indokolta: megszüntetik annak lehetőségét, hogy egy jelentős bírság előzetes befizetésével a lapkiadók ellehetetlenüljenek. Az új médiatörvényhez az Országgyűlés egyetlen ellenzéki módosítást fogadott el, a kormánypártok támogatták a Jobbik azon elképzelését, hogy kevesebb "rossz hír legyen" a nagy lefedettségű csatornák híradóiban - ezt a kormánypártok felpuhították, mert éves szinten nézik majd a kvóta betartását.

"Mi diákok, felelős állampolgárok értetlenül fogadjuk, hogy az új médiatörvény elfogadásával tovább sérül a jogállamiság eszménye, és folytatódik a jogállami keretrendszer lebontása" - adtak hangot felháborodásuknak az egyetemisták, akik szerint 20 évvel a rendszerváltás a jogszabály éppen a demokratikus folyamatoknak mond ellent.


 "Az nem megy, hogy egy testület a közerkölcs megfoghatatlan jelentése mögé bújva róhat ki büntetéseket precízebb indoklás nélkül" - hangzott el az egyik felszólalótól. Megint mások kifogásolták azt, ahogy a kormány a közszolgálati médiumokat "központosítja és a saját irányítása alá rendezi". Az egyik fiatal külön kritizálta Belénessy Csaba, az MTI új elnökének egy interjúban elhangzott véleményét is („Az nem megy, hogy elfogadjuk a tisztséget, majd szembeszegülünk a megbízóval”), a fiatalok szerint demokráciában az ilyen hozzáállás egy újságírótól elfogadhatatlan. Az egyetemisták szerint ráadásul lehetetlen szabályozás tekintetében egy kalap alá venni az írott és nyomtatott sajtót, a televíziókat és a rádiókat - mint mondták szerintük ez szakmaiatlanságot tükröz.

Arról sem feledkeztek el beszélni, hogy szerintük a most még hatályban lévő 1996-os jogszabály sem volt jó szabályozás. Ezért a kormánytól azt követelték, hogy a politikai kontroll a médiafelügyeletben "a korábbinál kisebb legyen".

Szabad-e a magyar sajtó? A Freedom House nevű, az amerikai kormány által is támogatott nonprofit szervezet 1980 óta készíti el "sajtószabadság-skáláját" a világ 180 országára. Az idén tavasszal publikált 2009-es globális jelentés szerint Magyarországon a sajtószabadság valamelyest romlott. Az intézet 0-100-ig terjedő skálán jelzi a szabad és nem szabad országokat, ahol a kisebb érték a szabadabb médiát jelöli. Magyarország 23 pontjával Franciaországgal azonos szinten áll jelenleg, de a régióból például a még nem EU-tag horvátok is megelőznek minket. A Freedom House szöveges értékelésében azért rontotta a magyar sajtószabadság megítélését, mert problémásnak ítélte meg az országos rádiófrekvenciák elosztását. A szervezet felszólalt az új médiatörvény ellen nemrégiben. Karin Karlekar, a szervezet sajtószabadság-indexének vezető szerkesztője többek között az újságírók forrásainak kötelező felfedését és a központosított közmédiát rótta fel. (A Freedom House szerint a 2009-es év "nem a sajtószabadságé volt", régiónkban is rosszabb lett a helyzet, akárcsak a szovjet utódállamokban. - A szerk.) A legnagyobb hazai újságírói érdekvédő szervezet, a MÚOSZ négy napja írt levelet Kövér László házelnöknek, melyben kérték a törvény végszavazásának elhalasztását, mivel azt a szakmai szervekkel nem is egyeztették. Mint írták: "a törvény elhamarkodott életbe léptetésével sérülhet a szólás és a véleménynyilvánítás szabadsága, és "politikai preferenciák alapján újságírók százait bocsáthatják el a szerkesztőségekből".

A megjelent tömeg békésen végighallgatta a közösen megfogalmazott kiáltványt, helyenként egy-két bekiabálást lehetett hallani csak. A szervezők a beszédek végén megkérték a jelenlévőket, hogy fogják be szájukat, fülüket és csukják be szemüket - erre azonban többen nem voltak hajlandóak. A tiltakozók között a szervezők a rendezvény előtt üres táblákat osztogattak, amivel az üres címlappal megjelenő lapok mintájára fejezték ki véleményüket a törvényről.

Az elhangzott felszólalások - a pártpolitikusok jelenlétének kizárása mellett is - nagyban összecsengtek azzal, amit az elmúlt hetekben az ellenzéki padsorokból lehetett hallani. 

Ma hajnalban elfogadták a médiatörvényt, amely ezentúl újrarajzolja a magyar média szabályozási kereteit. Sorra vesszük, miről rendelkezik a 180 oldalas jogszabály: miről alkothat rendeletet az NMHH elnöke, miben kutakodhat a médiatanács és ki kezeli ezentúl a közszolgálati médiumok pénzét? Rágja át velünk az új médiaszabályozást! >>>

A rendezvény hamar véget ért, a jelenlévők rendben, különösebb esemény vagy rendbontás nélkül elhagyták a teret. A helyszín rendőri biztosítása láthatóan nem mutatott túl egy átlagos hétköznapon. A szervezők azzal küldték haza a jelenlévőket, hogy gondolkozzanak el a hallottakon. A tüntetés legvégén hangos sistergést játszottak be az összegyűlteknek. Nem sejtették, hogy a tiltakozó akció  után 4 órával a Parlament áldását adja az új médiatörvényre - a téren akkor még az a hír járta ugyanis, hogy elnapolják a zárószavazást.

Privátbankár - Zsiborás Gergő