A használati érték és az áru ára közt megfelelő az összefüggés, tehát amennyivel finomabb a cukkini, annál drágább is, illetve amennyivel kevésbé finom a tök, annál alacsonyabb az ára. Ez pedig úgy függ össze a házasság tragikus végével, hogy az életszínvonal általános csökkenése közvetlen hatással volt a házaspár anyagi lehetőségeire, így a tök és a cukkini árkülönbözete egyszeribe meghatározóvá vált a használati értékhez képest. Magyarán a feleség cukkini helyett inkább az olcsóbb tököt kezdte vásárolni és ezt tette férje kedvenc lepényébe, töltelék gyanánt.
Amikor a férj rájött erre, olyannyira nem volt hajlandó fejet hajtani a gazdasági determináció előtt, hogy ügyvédhez fordult és azonnal kirúgta a feleséget. Mármost a történetben azért van egy-két gyanús mozzanat. Nem arra gondolok, amire egyes rakoncátlan kollégáim, érdekes, nemcsak férfiak, vagyis hogy micsoda különbség lehet a tök és a cukkini között, ha konyhai használat előtt hálószobai használatra fogja a feleség a zöldségféléket, nem, határozottan állítom, nem ez a gyanús a történetben. Hanem az, hogy a feleség nem egyszer, hanem hónapokon keresztül csalta a férjét a tökkel, már úgy értem, hónapokon keresztül csempészett tököt cukkini helyett a lepénybe.
A férj úgy vette észre a csalást, hogy felfedezte a szemétben a tökhéjat. Ami több mindent jelent. Egyfelől, hogy a tök és a cukkini használati értéke, magyarul a lepény töltelékének íze mégsem térhetett el olyan nagymértékben, ami indokolta volna az árkülönbség érvényesítésének kizárását a logikus takarékossági intézkedések közül, illetve a feleség kizárását a házasságból.
A másik, amit észlelnünk kell, hogy ha a férj is sütött volna lepényt, akkor persze ő biztos mindig cukkinit használt volna, soha nem tököt - sőt, biztos, hogy a férj e fél év alatt egyszer sem vásárolt, hiszen ha ő ment volna a piacra, akkor maga biztosíthatta volna a folyamatos cukkini-ellátást. De a leleplezés módja azt sugallja, hogy a szemétkihordás sem volt tisztesen megosztott családi tevékenység. Úgyhogy végső soron a házastársi felelősség ilyen egyenlőtlenségei, és közben a gazdasági hatások felelőtlen negligálása miatt inkább a feleségnek lett volna oka a válásra.
Végső soron tehát e történet tanulsága szerint a gazdaságkutatók számára a cukkini és a tök ára és használati értéke összefüggésének alapos vizsgálatán túl éppannyira ajánlott a házasságok árának, használati és élvezeti értékének összehasonlító kutatása.
Márványi Péter jegyzete
Korábbi jegyzetek:
Zsírleszívás, agyelszívás - hájas felfedezés
Magyar sztárok: bármit bármennyiért?
Bélsárdobálás helyett gerelyhajítás
A szoftvert utáljuk, vagy/és a milliárdost?
Kilátástalan repülővel az óceán felett
Csótány a szobában, tönkrevágott szőnyeg - na és?