A dohányipar a világ ellen: meddig mennek el?

Ahogy a vezető dohányipari világcégek számára egyre fontosabbá válik a fejlődő országok piaca, ezek a multinacionális vállalatok mind erőteljesebben lépnek fel a cigaretták forgalmazásának korlátozására tervezett további intézkedések ellen, amelyeket az Egészségügyi Világszervezet (WHO) sürget.

A The New York Times csokorba gyűjtötte a korlátozások ellen kezdeményezett lépéseket, amelyekre még a WHO által szervezett dohányzás elleni világértekezlet előtt került sor. Az uruguayi Punta del Este üdülőhelyen megrendezett, november 15-én megnyílt, sorrendben negyedik tanácskozásra az úgynevezett dohányzás-ellenőrzési keretegyezmény (FCTC) 171 aláíró részes partnerét hívták meg.

Az olyan nagy cégek, mint a Philip Morris International vagy a British American Tobacco vitatják a hirdetések nagy-britanniai szabályozását, a Dél-Amerikában bevezetett feltűnőbb egészségügyi figyelmeztetéseket, illetve a dohányipari termékekre a Fülöp-szigeteken és Mexikóban kivetett magasabb jövedéki adókat. Ezen túlmenően dollár milliárdokat költenek Afrikában és Ázsiában marketingkampányokra.

A Philip Morris idén beperelte az uruguayi kormányt, amely a cég szerint túl szigorú szabályozást vezetett be a dohányipari termékekre. A WHO tisztségviselői ezt arra irányuló kísérletnek tekintik, hogy megfélemlítsék az országot és a hasonló korlátozásokat fontolgató nemzeteket.

Uruguayban a törvény megköveteli, hogy az egészségügyi figyelmeztetés a cigarettás doboz felületének 80 százalékát borítsa. A szabályozás tartalmazza azt is, hogy minden egyes cigarettamárka csak egyetlen csomagolási grafikát alkalmazhat, azaz eltérő ábrákkal egyetlen cég se kelthesse a dohányosokban azt az illúziót, hogy egyik vagy másik terméke kevésbé ártalmas másoknál. Az Uruguay elleni keresetben a cég meg nem jelölt összegű kártérítést követel a szabályozás miatt kiesett profitjának pótlására. A WHO egyik illetékese szerint a Philip Morris főleg alacsony és közepes jövedelmű országokat perel. Uruguay nemzeti jövedelme alig fele a cég évi 66 milliárd dolláros forgalmának. A vállalat képviselője viszont azzal érvelt, hogy csak kereskedelmi jogaikat védik a "túlzásba vitt" intézkedésekkel szemben.

Dr. Douglas Bettcher, a WHO illetékese szerint a cigarettagyártók  az Egyesült Államokban és Európában az egészségügyi felvilágosítás hatására sok fogyasztót elvesztettek, viszont erőteljes kampányokat indítottak újak toborzására a fejlődő világban. Ennek eredménye az, hogy világviszonylatban évi 2 százalékkal mégis nő a cigarettafogyasztás.

A dohányipari monopóliumok egyes területeken együttműködnek egymással, más vonatkozásokban külön-külön lépnek fel. Így például az Altria csoporthoz tartozó Philip Morris USA közreműködött az amerikai kongresszus által tavaly elfogadott dohányzás ellenes szabályozás kialakításában, és nem csatlakozott az amerikai élelmiszer- és gyógyszerhatóság ellen más dohányipari cégek által benyújtott keresethez. Ugyanakkor a Philip Morris International, amely jogilag külön cég, az Egyesült Államok területén kívül különösen aktívan lép fel a dohányzás elleni propaganda hatástalanítása érdekében. Beperelte például Brazíliát is - azon az alapon, hogy a cigarettás dobozokra tervezett, a füstölés ártalmas hatásait illusztráló fényképek "rágalmazzák" a céget. Írországban és Norvégiában a Philip Morris a bíróságon azt szeretné elérni, hogy ne korlátozzák az üzletekben a dohányáru elhelyezését. Ausztráliában, ahol a kormány tervei szerint a cigarettákat sima barna-fehér dobozokban kellett volna forgalmazni a jövőben, több dohányipari cég a háttérből az ellenzéket támogatta a tavaly nyári szövetségi választásokon - 5 millió dollárral segítették a kormány terve ellen formailag a trafikosok szövetsége által indított kampányt.

Az NYT szerint azonban a dohányipar ellenoffenzívája sem változtat azon, hogy végső soron mégis védekezésre kényszerül ez az ágazat. A WHO és a dohányzás elleni keretegyezmény ugyanis arra ösztönzi az egyéneket és a kormányokat, hogy jogi úton lépjenek fel a dohányzás korlátozása érdekében. Az utóbbi időben perek sorozata indult a cigarettagyártók ellen Kanadában, Izraelben, Olaszországban, Nigériában, Lengyelországban és Törökországban is.

MTI