.jpg)
Nos mindenféle árulkodó eltérések mellett a jóslatok, és nem csak a repülőgépgyártóké, mindenképp azt jelzik, hogy a légiforgalmi ágazat elképesztően nő a következő két évtizedben, a Boeing szerint 26 ezer 800 új gépet állítanak forgalomba. Persze ebben a prognózisban nem szerepelnek az esetleges kellemetlen meglepetések. Szeptember 11., a SARS-járvány, a cunami mind-mind súlyos megpróbáltatás volt, de épp a forgalom zuhanását gyorsan követő fellendülés jelezte, mennyi vitalitással regenerálódik az ágazat.
Ami inkább kezdi aggasztani a szakértőket, az nem a repülőgép-gyártás, vagy a légitársaságok túlélő képessége, hanem a technikai és jogi háttér. És sajnos ebben is inkább Európa a bonyolult helyszín. Az Unió szeretne az okozott szennyezéshez képest aránytalanul sokat ráterhelni a repülésre a kibocsátás fékezésének költségeiből, az Unióban tűnik végtelenül lassúnak az egységes normarendszer és hatósági munka bevezetése.
Az is jellemző mozzanat, hogy a forradalmi új kategória, a négy-nyolc személyes sugárhajtású kisgépek terjedését Brüsszel inkább akadályozná, korlátozná, mint hogy megoldja repülésüket. És - amit már most érzékelni, ha mondjuk órákat késik a járatunk - itt akadályozza leginkább a forgalom bővülését, de most már normális áramlását is a felszabdalt légtér-szerkezet. A légiközlekedés meghatározó ágazatává vált a világgazdaságnak, sajnos az erőfeszítések egyesítése nélkül Európát a lemaradás fenyegeti, nemcsak Amerikával, hanem Oroszországgal és Kínával szemben is, ahol dinamikusan nő a forgalom, és a repülőgépgyártásban is elképesztően ambíciózusak a tervek és a távlatok.
Márványi Péter
Korábbi jegyzetek:
A rokonszenv ára: csupasz csukló a képernyőn
Monnyonle! Tetőzött a magyar demokrácia
Fantom kémsztori az elbocsátás hátterében
Világbajnok baby-boom: a lelátóról az ágyba
A fenyegetettség elvakító ereje