A hollandok Magyarországgal példálóztak
Balkenende az alábbiakkal kezdte beszédét: 1956 őszén járunk. Egy 11 éves kislány, apjával, anyjával és nővérével átkúszik egy gyümölcsösön, valahol az osztrák-magyar határon. A lány neve Vera. Illés Vera. Néhány héttel korábban szovjet tankok vonultak be Budapestre. A magyar nép több szabadságot akart, amit megtagadtak tőle. Százezrek menekültek nyugatra Ausztrián keresztül. Vera és családja Hollandiában kötött ki, először Den Dolderben, később Amszterdamban. Vera holland iskolába járt, és holland barátai lettek. Jót nevetett a csokoládéreszeléken, amit osztálytársai a kenyerükre szórtak, mert az az egérürülékre emlékeztette. Tökéletesen megtanult hollandul, és sikeres újságíró lett belőle. 1992-ben, amikor már leomlott a fal, és amikor Magyarország az EU tagjává kívánt válni, könyvet írt az életéről. Innen tudom mindezt. Vera története európai történet. Most 480 millió ember él az Európai Unióban, mind a maga történetével. És ezek közé tartoznak a mi történeteink is, akik ma itt ülünk, ebben a teremben.
Tízperces beszéde végén a miniszterelnök visszatért a témára: És ötven évvel azután, hogy Illés Vera elmenekült Magyarországról, az európai együttműködést ünnepeljük. A mai program során Yonderboi és Wende Snijders előadását élvezhetjük, mint a magyar és holland tehetség keverékét.
A hágai megemlékezésen jelen volt Beatrix királynő, a holland kormány tagjai, a parlament két házának tagjai, az államigazgatás vezetői, az EU-tagállamok helyi misszióvezetői, valamint a holland politikai és társadalmi szervezetek, egyetemek képviselői, Az ünnepséghez kapcsolódóan, modern felfogásban rendezett műsorban az említett holland sanzon/blues énekesnővel valóban fellépett a Hollandiában ismert és komoly népszerűségnek örvendő Yonderboi, polgári nevén a magyarországi Mernye községben élő Fogarasi László, aki számítógépes, digitális zenei kompozícióival vált híressé.
50 éves, mégis szebb kívülről, mint belülről
Nekünk nincs eurónk, ötvenessel emlékezünk