Az állampapírok és más kötvények egy része klasszikus módon fizet kamatot. A meghirdetett hozamot a befektetett összegre kell rászámítani, kamatfizetés a futamidő közben meghatározott időközönként, illetve a futamidő végén történik. Könnyű belátni, hogy százezer forintot például 1 évre 8 százalékos évenként esedékes kamat mellett befektetve a futamidő végén 108 000 forintot kapunk.
Diszkont értékpapír (pl. diszkont kincstárjegy) esetében már nem ez a helyzet. A meghirdetett hozamot ugyanis abból a névértékből vonják le, amit a papír a futamidő végén elér. Ha maradunk a 8 százalékos éves példánál, akkor ahhoz, hogy a futamidő végén 100 ezer forintot kapjunk, most 92 593 forintot kell befektetnünk.
- Friss tőzsdei árfolyamok - Legfrissebb devizaárfolyamok |
Érdekes, hogy látszólag úgy tűnik, normál kamatszámítással a futamidő elején, leszámítolással pedig a futamidő végén rendelkezünk kerek összeggel. A kamatadó bevezetése óta azonban ez már nem igaz.
Hagyományos kamatozással a futamidő elején valóban kerek lehet az összeg, a fenti példa esetében pedig a futamidő végén a 8 ezer forintos kamatból 1 600 forint adót kell fizetni, azaz a tényleges bevétel 106 400 forint lesz. Diszkont papír esetében viszont a kamatadó a lejáratkori és a beszerzési ár különbözetére rakódik, vagyis 10 darab DKJ esetén 1 481 forint adót kéne fizetnünk, tehát az átvehető összeg 1 év elteltével 98 519 lenne.
Nyugdíjpénztári bukta: csak nyugi!
Turkáljon a részvényesek zsebében!
Éledezik a tőzsde, de ennek az évnek már mindegy
Privátbankár