A korrupcióban kevesebb a kockázat, mint az üzletben?

Ezt állapította meg a Transparency International felmérése. A látványos korrupcióellenes bejelentések ellenére egy év alatt egy helyett léptünk előre a rangsorban

Magyarország 5,1 ponttal, egy helyezést javítva a 46. helyre került a Transparency International (TI) 2009-es korrupció érzékelési index (CPI) rangsorában, amelyet Új-Zéland vezet 9,4 ponttal - jelentette be kedden az interneten közvetített tájékoztatón Alexa Noémi, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója.

Magyarország megítélése a közép-kelet európai régióban kicsit javult, a volt szocialista országok közül Észtország és Szlovénia előbbre végzett, Lengyelország, Csehország és Szlovákia pedig mögöttünk - mondta Alexa Noémi. (Korrupciós szempontból a legtisztább ország 10 pontot kap, a legkorruptabb nullát. Európában Magyarország a korrupciós ranglistán a 21. helyen áll.)  Magyarország helyezését tekintve egy helyezést javított az egy évvel ezelőtti felméréshez képest holtversenyben Bahrainnel és a Zöld-foki Köztársasággal.

A korrupció a hazai közbeszerzési eljárások 66-75 százalékát befolyásolja, és becslések szerint a közbeszerzési árakat 25 százalékkal drágítja. Részletek >>>

Alexa Noémi szerint a párt-és kampányfinanszírozás átláthatatlansága és az ezzel szorosan összefüggő túlbonyolított közbeszerzési rendszer továbbra is a hazai korrupció melegágya.

Az a tény, hogy korrupciós esetek csak rendkívül ritkán végződnek felelősségre vonással, erősítik azt a feltételezést, hogy a korrupt magatartás, ügyintézés és üzletvitel nem kockázatos Magyarországon. A szoros kapcsolati hálókon keresztül megvalósított korrupt tranzakciók a válságból való kilábalás és a gazdasági növekedés gátjává váltak - tette hozzá a TI Magyarország ügyvezető igazgatója.

Konfliktus és korrupció összefüggnek

Módszertan A korrupció-érzékelési indexet (CPI) különböző felmérések összesítésével készítik évente a TI berlini titkárságán. A CPI tehát a „ felmérések felmérése”, amely azt vizsgálja, hogy a nemzetközi és a helyi elemzők és üzletemberek milyen súlyosnak látják a korrupció problémáját a CPI-ban szereplő országokban. Az összetett index 13-féle szempont alapján, nullától tízig terjedő skálán osztályozza az országokat. Az alacsony pontszám jelentős, a magas csekély mértékű korrupcióra utal.

Nemzetközi vonatkozásban a 2009-es index a fegyveres konfliktusok, konfliktusban lévő országok és a korrupció közti összefüggésre hívja fel a figyelmet. A kutatás megállapítja, hogy a korrupció veszélyezteti a gazdaság stabilizálását, mivel a fokozott állami szerepvállalás és a pénzügyi csomagok növelik a korrupció kockázatát.

A korrupcióellenes szervezet globális felmérése szerint az első helyen Új-Zéland áll 9.4 ponttal, közvetlenül mögötte Dánia következik 9.3 ponttal, majd a harmadik helyen Svédország és Szingapúr áll holtversenyben (9.2 pont). Svájc 0.1 ponttal előzi meg a 8.9 pontos, sokáig listavezető Finnországot.

Az állami ösztönző csomagok miatt fontosabb lenne a "tisztaság"

Huguette Labelle, a világszervezet elnöke szerint a válság enyhítését célzó, mind gyakoribb pénzügyi csomagok és állami beavatkozások idején különösen fontos, hogy a korrupciót fékező módszereket a mainál szélesebb körben alkalmazzák a világon. „A G20-nak kiemelten támogatnia kellene a jövőben a civilek által kezdeményezett reformokat, és nyitottabbá kellene válnia a civilek által tett javaslatokra.”

Mi a helyzet Magyarországgal?

Oroszországban évente 300 milliárd dollárt költenek vesztegetésre a Transparency International szerint, s a szervezet úgy véli, hogy ebben a helyzetben nem képes eredményt elérni semmiféle korrupcióellenes állami politika, vagy társadalmi ellenőrzés.

Alexa Noémi a Transparency International magyarországi irodájának vezetője szerint az idei kutatás arra világít rá, hogy a gazdasági válság következményei enyhítésének elengedhetetlen feltétele a korrupció elleni hatékony fellépés. „A frekvenciatender körüli visszásságok, a kampányfinanszírozás reformjában való megegyezés hiánya azt mutatja, hogy a korrupció elleni küzdelemben különösen nagy feladat hárul a parlamenten kívüli szereplőkre. Az üzleti szféra, a civil társadalom és a választópolgárok feladata és felelőssége lett, hogy saját korrupciós gyakorlataik beszüntetésével, valamint bátor és erőteljes kiállással kényszerítsék a döntéshozókat a változásra.” – mondta Alexa Noémi.

A sereghajtók

A jelentés szerint Szomália és Afganisztán a világ két legkorruptabb országa, de nem sokkal marad el ebből a szempontból Mianmar, Irak, Szudán és Csád sem, majd a posztszovjet országok, Üzbegisztán és Türkmenisztán következnek Irán és Haiti társaságában. A korrupciós mutató tekintetében a tavalyihoz képest jelentősen visszaesett Ukrajna, amely Oroszországgal együtt "holtversenyben" a 146. helyen áll.  Oroszország pozíciója egyébként a tavalyihoz képest alig változott.

Kampányfinanszírozás: elbukott a civilek javaslata
Mindent elborít a korrupció
FAZ: Orbán hiába akar politikai tisztogatást?
Nincs mese, Magyarország adóparadicsom?
Közbeszerzés: egy ajánlat nem elég
Minden segítséget megkapunk, ha feljelentünk
Korrupció: durván megbüntetik, akit elkapnak

MTI, Privátbankár