A közüzemi kiadásokat is érinti a klímahelyzet

A klímavédelemben és a klímapolitikában először az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére kell törekedni, de ugyanakkor az emberiségnek alkalmazkodnia kell a megváltozott életkörülményekhez is - mondta Láng István akadémikus, klímaszakértő a Cégek a fenntartható világért 2008 című konferencián.

Láng István hozzátette: a legfőbb cél, hogy a Föld átlaghőmérsékletének emelkedése 2 Celsius fok alatt maradjon - a múlt század eleji szinthez képest -, ennél nagyobb emelkedés esetén ugyanis a "globális klímarendszer" folyamatai kiszámíthatatlanná válnak. Elmondta: amíg a Föld átlaghőmérsékletének emelkedése a világon elérte a 0,7 Celsius fokot, a Kárpát-medencében már 1 fokos emelkedés tapasztalható.

Az akadémikus kifejtette: a kibocsátás-csökkentés egyben azt is jelenti, hogy a légköri szén-dioxid mennyisége stabilizálódik, az országok kevésbé függnek majd az energiaforrásoktól és a lakosság közüzemi kiadásai is csökkennek.

Hozzátette ugyanakkor, hogy az üvegházhatású gázok drasztikus csökkentése esetén is 40-50 évre lenne szükség a légkör stabilizálódásához. Magyarország helyzetével kapcsolatban elmondta: ha nem tesznek lépéseket a helyzet rendezésére, akkor a kevesebb csapadék és a már most is tapasztalható szélsőséges időjárási jelenségek mellett a Kárpát-medence éghajlata egyre inkább a mediterrán országokéra hasonlít majd.

Példaként említette, hogy amíg a múlt század közepét megelőzően a Dunát minden harmadik télen összefüggő jégtakaró borította az elmúlt 5 évtizedben csupán két alkalommal volt erre példa. Az Országgyűlés az idén fogadta el a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát, amely szintén a megelőzésre és a kibocsátás csökkentésére helyezi hangsúlyt.

Bush szerint túl drága a környezetvédelem
Üzleti klímaváltozást várnak a japán befektetők
Négy kihívás, amit nem tudunk elkerülni
Kánikula és jégeső: 17 perc alatt leéghet!

MTI