A lakosság bevállalja a devizahiteleket, az állam miért nem?
Az Államadósság Kezelő Központ nem tervezi a devizában kibocsátott hitelek arányainak növelését.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. nem tervezi a devizában kibocsátott hitelek arányainak növelését. Az árfolyam-kockázat mellett a befektetők „lelkivilágára” is ügyelnie kell az ÁKK-nak – mondta Szarvas Ferenc vezérigazgató a Gazdasági Rádió Nap Vendége című műsorában. Részlet Emőd Pál beszélgetéséből.
A lakosság egyértelműen a devizában felvett hitelek mellett döntött, igaz, ezzel párhuzamosan futja az árfolyamkockázatot is. Ha devizában olcsóbb finanszírozni az adósságot, miért nem tesz így az Államadósság Kezelő Központ is?
Törvény nem tiltja, és az adósság egy részét így is finanszírozza az ÁKK, de az adósságkezelésben kiemelkedő szerepe van a józan és hosszú távú megfontolásoknak. A néhány százalékponttal olcsóbb devizahitel hosszabb távon sokkal drágább lehet, mintha forintban vették volna fel. Rengeteg magánszemély ennek ellenére is vállalja a hatalmas árfolyamkockázatot.
Azért az elmúlt években mindig a devizahitel mellett döntő ügyfelek jártak sokkal jobban.
Azért kíváncsi lennék, hogy amikor a forint 250-ről 285-ig gyengült az euróval szemben, hány devizahitelesnek voltak álmatlan éjszakái. Ha ez a jelenség egy hónapokig elhúzódó válsággá alakul, sokan újragondolták volna, hogy valóban jó döntés volt-e devizában eladósodni. A mi célunk, hogy többé-kevésbé nyugodtan tudjunk aludni.
Ha Magyarország minden forint adósságát megpróbálná devizává konvertálni, elég hamar látszólagossá válhatna az évente néhány tízmilliárd forintos költségelőny. A külföldi finanszírozók ugyanis elkezdenének aggódni, hogy ez a devizakülföld felé forduló eladósodási politika nem vezet-e ahhoz, hogy később fizetőképtelenséget jelent be Magyarország. Már a devizahitelek részarányainak emelése is magasabb áron történő finanszírozáshoz vezetne, ha egyáltalán tovább hiteleznének a külföldiek. Veszélyes faktornak tekintik a hitelezők, ha egy szuverén kibocsátó külföldi erőforrásokból kezdi el finanszírozni magát, de már bizonyos szintek felett is kockázatfokozó tényezőként kezelik. Ezeken a piacokon pedig az számít, amit a professzionális szereplők hisznek, vagy gondolnak. Az árfolyamkockázat nyers közgazdasági megfontolásán túl, egy ilyen szubjektív tételre is figyelni kell.
Nem változtatja meg kibocsátási tervét az Államadósság Kezelő Központ a Pénzügyminisztérium első negyedévi hiányprognózisának csökkentése miatt – erről is beszélt a szervezet vezérigazgatója. Szarvas Ferenc szerint néhány tízmilliárd forintos eltérésekre a központ gyorsan tud reagálni, de az államkötvények kibocsátására vonatkozó elképzeléseit csak a hosszú távú folyamatok lényeges változása miatt alakítja át. Hallgassa meg a beszélgetés első részét!
Rövid távon sem tervezik a devizahitelek arányának növelését?
2001 óta létezik transzparens, meghirdetett adóssTámogatott lakáshitelek - Lakáshitel választóágkezelési stratégia. Az eredeti dokumentum még azzal számolt, hogy csökkenti kell a devizaadósság részarányát. 2003-ban egy felülvizsgálat során kiszámolták, hol van az optimális portofólió összetétel. Eszerint 30 százalékos deviza-részarány a legkedvezőbb az országnak, azóta az ÁKK 27-32 százalék közötti sávban tartja ezt az arányt és ezen nem is kíván változtatni.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Az Államadósság Kezelő Központ nem tervezi a devizában kibocsátott hitelek arányainak növelését. .jpg)
.jpg)
De jó előre szólnak, úgyhogy fel lehet rá készülni. 
