Nem akarok beállni ebbe a sorba, noha én is utoljára morfondírozok üzlet- és menetrend-szerűen ebben az évben, csak egy-két apróságra hívom fel a figyelmet, szempontokra, amelyek felhasználásával persze ki-ki elkezdheti a maga morfondírozását.
Szóval az első, komoly optimizmusra okot adó tényező, ami felett nem érdemes csak úgy átsiklanunk, az az, hogy mára túljutottunk a téli napfordulón, tehát a mai nap a világosság már néhány perccel hosszabb, mint tegnap, és bár az elmúlt évek során nem tapasztaltuk, hogy ez közvetlen hatással lenne a fejek belsejében uralkodó fényviszonyokra, azért a remény fénye, fejektől függetlenül, tovább pislákol a téli reggeleken.
Aztán egy másik érdekes szempont, nem akarok vészjósló lenni, de a repülésben okos baleseti kivizsgálók mindig úgy gondolkodnak, elkerülhető lett volna-e az affér, amit épp vizsgálgatnak. Ha mi is így gondolkodnánk, nem is mi talán, hanem inkább a politikusok és a gazdaság fő partnerei, akkor jobban mennének a dolgok és kisebb lenne a veszélye a zuhanásoknak. Gyanúim szerint ugyanis ennek az évnek, sőt, az előző éveknek is a tüzetes vizsgálata bebizonyítaná, hogy az a végtelen sok szerencsétlen balfogás, ami miatt most itt vagyunk, ahol, nem a himnikus balsors következménye, hanem kifejezetten emberi hibáké és tévedéseké, hogy jóhiszeműen fogalmazzunk.
Csak néhány példa a közelmúltból: gyanúim szerint nem a fátum, hanem téves előrejelzések, elrontott logikai műveletek okozhatták, hogy egymás után több kormány hitte azt, hogy fő feladata a költségvetés kiborítása valamiféle költségvetésen túli célok érdekében. Aztán, hogy egy idei példát is mondjunk, az sem holmi történelmi folyamatok kivédhetetlen következménye volt, hogy egy miniszterelnök egész kormányát, programját és a következő évek esélyeit kockáztatta néhány rosszul értelmezhető szóval, és persze ahogy ezt egy volt miniszterelnök kihasználta, az sem volt épp feltétlenül az akaratunktól függetlenül mindenképp bekövetkező folyamatok része.
Épp az az érdekes az egészben, hogy egész rendszerváltásunk óta eltelt 16 évünk annak jegyében telt, hogy most minden esélyt megkapunk, semmi háború, semmi külső nagyhatalmi elnyomatás, semmi olyan nem volt ebben a másfél évtizedben, amivel korábbi bajainkat magyarázni szoktuk. Mi magunk szúrtunk el mindent, most nem foghatjuk a nagyvilágra és a történelemre. Ez szerintem az egészben a legdühítőbb, de egyben ez nyújt némi perspektívát is a napforduló utáni, karácsony előtti, új évet váró hangulatban.
Ha elkerülhetőek a marhaságok, hátha egyszer el is kerüljük őket.
Márványi Péter jegyzete