A Mol alázza az OMV-t

Az OMV lépése nem érdemel további megfontolást a Mol részéről és a társaság nem kezd tárgyalásokat az OMV jelen megkeresésével kapcsolatban - közölte a Mol a tőzsde honlapján. A Mol értékelése szerint az OMV megkeresése lényegesen alulértékeli a Mol üzleteit és kilátásait.

A közleményben jelzik: a Mol a társaság megvásárlására vonatkozó szándéknyilatkozatot kapott az OMV menedzsmentjétől, ez azonban a hatályos tőkepiaci szabályozás alapján nem minősül ajánlatnak.

A Mol értékelése szerint, noha az OMV szándéknyilatkozata évi 400 millió eurós szinergiákkal számol, nem veszi figyelembe az egyesítésből és versenyjogi okokból kényszerű eszközértékesítésből származó értékromboló hatásokat.

Ferencz I. Szabolcs, a Mol-csoport kommunikációs igazgatója a közlemény szerint elmondta: a szándéknyilatkozat nem tartalmaz lényeges új információt a Mol igazgatósága által korábban már egyhangúlag elutasított megkereséshez képest, kivéve azt a kitélt, hogy az OMV jelenleg nem tud irányítást szerezni a Mol-ban. Hozzátette: a szándéknyilatkozat jól illeszkedik az OMV eddigi egyoldalú és barátságtalan lépéseinek sorába.

A Budapesti Értéktőzsde kedden 12.30 órától visszaállította a Mol részvényeinek tőzsdei kereskedését. Az olajipari vállalat részvényeinek kereskedését kedden reggel 9 órától függesztették fel.

A Mol-nak független vállalatként kiváló növekedési kilátásai vannak, és így nem kíván a továbbiakban olyan feltételes megkeresésekkel foglalkozni, amelyek sem a részvényesek, sem az egyéb érdekelt felek érdekeit nem szolgálják - tartalmazza közlemény.

Közben egy bécsi sajtóértekezletén Wolfgang Ruttenstorfer, az OMV vezérigazgatója kijelentette: az OMV árajánlata akkor válik ténylegessé és hivatalossá, ha az egyesülés útjában álló akadályok megszűnnek. Hangsúlyozta: elérkezettnek látták az időt arra, hogy kiterítsék lapjaikat, miután sok Mol-részvényessel beszéltek, és ők sürgették, hogy öntsék konkrét formába ajánlatukat. Most a Mol-ból mintegy 40 százalékkal részesedő független részvényeseken múlik, hogy a magyar vállalat vezetésével megvitassák az OMV szándéknyilatkozatában foglalt ajánlatot, és választ adjanak rá - mondta a vezérigazgató. Azok a Mol-részvényesek, akikkel kapcsolatba léptek, zömmel támogatták az egyesülés gondolatát, tette hozzá.

Egyidejűleg világossá tette, hogy az akadályok elhárítása érdekében szükségük van a Mol vezetésének az együttműködésére. Három problémát említett. Elsőként a 10 százalékos szavazati korlátot. Másodikként a Mol-vezetés birtokolta, 40 százalékra becsült sajátrészvénycsomagot. Mint mondta, nem tiszta, hogy mi lesz annak a sorsa. Harmadikként szóba hozta azt a törvénytervezetet, amellyel a magyar kormány meg kívánja akadályozni, hogy stratégiai fontosságú vállalatok olyan külföldi cégek kezébe kerüljenek, amelyekben az állam fő részvényes.

Konkrét időtartalmat nem jelölt meg az egyesülés végrehajtására, de jelezte, hogy a folyamat akár két-három évig is eltarthat. Közlése szerint bízik abban, hogy az ügyletet végül nyélbe tudják ütni.

A sajtóértekezleten, amelyen az OMV más vezetői is részt vettek, elhangzott, hogy a Mol átvétele - a magyar vállalat tartozásait is beleszámítva - "több mint tízmilliárd" eurójába (körülbelül 3,5 billió forintba) kerülne az OMV-nak. Ebből kilencmilliárd euró már rendelkezésre áll nemzetközi bankoktól, szindikált hitelkeret formájában már biztosítva van.

Elmondták azt is, hogy a 20,2 százalékot kitevő Mol-részvényekre az osztrák cég 1,4 milliárd eurót költött, a részvénycsomag most már viszont 2,4 milliárdot ér.

Az osztrák kormány részéről Wilhelm Molterer alkancellár, pénzügyminiszter üdvözölte az OMV szándéknyilatkozatát, és helyesnek nevezte a közép-európai olaj- és gáztársaságok további konszolidációjához vezető fejlődést. Szerinte az OMV döntése világos jelzést tükröz az osztrák cég közép-európai stratégiájára nézve.
  

Az elemzők vegyesen értékelnek

Miró József, az Erste Bank elemzője szerint a Mol részvényesei döntenek majd arról, hogy az OMV-vel képzelik-e el a jövőt. Az elemző azt mondta: a kérdést az fogja eldönteni, hogy a Mol menedzsmentje, illetve az OMV meg tudja-e győzni a részvényeseket arról, ki tud nagyobb értéket teremteni a részvényesek számára. A szakértő arra számít, hogy az OMV hamarosan rendkívüli közgyűlés összehívását fogja kezdeményezni a Mol-nál.

Az OMV jól felkészült, komplett stratégiája van a jövőre nézve, amelynek néhány részletét már le is tette az asztalra. Korábban a Mol menedzsment is előállt a 2010-ig szóló növekedési terveivel, ami nem volt túl meggyőző, de azóta változott a cég, és ez alapján változhat a menedzsment stratégiája is - fejtette ki az Erste elemzője.

Tavaly az OMV 1,658 milliárd eurós adózott eredményt ért el - ez újabb rekord a cég történetében -, 11 százalékkal többet a 2005-ös 1,496 milliárdnál. Az OMV 31,5 százaléka osztrák állami kézben van az ÖIAG állami vagyonkezelő révén, 17,6 százaléka az Egyesült Arab Emírségek állami befektetési társaságáé (International Petroleum Investment Company - IPIC), a többi közkézi.

Tapaszti Attila, a Takarékbank elemzője szerint az egyik lehetséges variáció, hogy a Mol-menedzsment továbbra is elutasítja az OMV ajánlatát, és további sajátrészvény-vásárlásokba kezd, hogy elérje az 50 százalékos kontrollt. (Jelenleg a Mol különböző konstrukciókban több mint 40 százaléknyi részvényt ellenőriz). A másik szcenárió szerint közelednek az álláspontok az OMV és a Mol menedzsmentje között, és a Mol a korábbi kommunikáció ellenére, mégis hajlandó valamiféle megegyezésre az OMV-vel. Ebben az esetben a 32 ezer forintos vételi ár lehet a kiindulási alap - mondta az elemző.

Hozzátette: az OMV-nek azonban szüksége van arra, hogy a Mol független részvényesei őt támogassák, és ennek hatására a Mol igazgatósága hajlandó legyen az együttműködésre. Egyelőre a piac várja a további híreket, és kulcskérdés lesz a Mol reakciója. Az OMV ajánlata azonban mindenképpen az árfolyamemelkedés irányába hat - fejtette ki Tapaszti Attila.

Az elemző elmondta azt is, hogy az OMV részvények árfolyama 3-4 százalékos mínuszban is volt délelőtt a bécsi tőzsdén, ami azt mutatja, hogy az ottani részvényesek egyelőre nem állnak pozitívan az ajánlathoz a sok kérdőjel miatt.

Az Index.hu internetes portál szerint az osztrákok próbálkozásának időzítését, illetve a magyar kormány megkeresését magyarázhatja a magyar parlament előtt fekvő "Lex Mol" törvényjavaslat. Az Index.hu-nak nyilatkozó Vágó Attila, a Concorde elemzője szerint az osztrák cégnek nincs, vagy legfeljebb minimális esélye van arra, hogy célt érjen. Sarkadi Szabó Kornél, a Cashline elemzője azonban úgy reagált, logikus az osztrákok lépése, hozzátéve, hogy feltételezhetően az igazi "csata" Brüsszelben folyik a Mol és az OMV között.

A portfolio.hu szerint a Mol tulajdonosi struktúráját tekintve kérdéses, hogy az OMV által szabott feltételek teljesülnek-e, s az osztrák cég tud-e 50 százalék feletti tulajdonrészt szerezni a Mol-ban, ami a konszolidálásához szükséges. A portfolio.hu úgy véli, a Mol menedzsmentje el fogja utasítani az OMV ajánlatát, és mivel az OMV feltételeinek teljesítése gyakorlatilag a Mol vezetésén múlik, véleményük szerint patthelyzet alakul majd ki a Mol tulajdonosi struktúrájában.

Az OMV szándéknyilatkozata szerint az osztrák cég kész a Mol részvényeseinek 32.000 forintos részvényenkénti vételáron ajánlatot tenni, amint elhárulnak azok az akadályok, amelyek akadályozzák a szavazati jogok révén történő irányításszerzést a Mol-ban. Ezen túlmenően az OMV hajlandó az ellenérték 25%-áig OMV részvényeket felajánlani.

Aki bújt, aki nem: itt az OMV ajánlata - elemzés
Mol: nem kereste őt újra az OMV
Mégis hátulról jött az OMV - a Mol kiborult

MTI