Az innováció volt a rendszerváltások utáni kelet-európai átalakulás vezérlőereje az elmúlt két évtizedben, ám az innovációs tevékenység legnagyobb részét nem a helyi tulajdonú cégek, hanem a multinacionális vállalatok végzik, és ez sebezhetővé teszi a térségi gazdaságokat - áll az Economist Intelligence Unit (EIU) Londonban kiadott elemzésében, amely szerint azonban Magyarország a térségi innováció élvonalában jár.
A világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdaságelemző cégének tanulmánya szerint annak ellenére, hogy hatalmas mennyiségű közvetlen külföldi befektetés érkezett Kelet-Európába, és korszerű termelési-vállalatvezetési módszerek honosodtak meg, a technológia és a tudásanyag mégsem szivárgott át elégséges mértékben. A helyi gazdaságok különösen az új termékek kifejlesztésében függnek a külföldi cégektől.
Az EIU vizsgálatába bevont, Kelet-Európában tevékenykedő, de teljes mértékben külföldi tulajdonú 146 cégnek csaknem a fele nem tart fenn kutatási-fejlesztési részlegeket közép-kelet-európai érdekeltségeiben.
Azon külföldi cégek, amelyek létrehoztak a térségben ilyen részlegeket, ezeknek a központoknak a nagyon nagy többségét mindössze négy országba telepítették: Magyarországra, Csehországba, Lengyelországba és Oroszországba.
Az EIU által kidolgozott innovációs teljesítményindex alapján Magyarország a második legjobb helyen áll a térségben Szlovénia mögött, a szabadalmi adatok alapján meghatározott 10 lehetséges pontszámból 7,26-ot megszerezve a 2003-2007-es időszak átlagában. A 2004-ben EU-taggá lett tíz ország átlaga 6,29.
A cég prognózisa szerint a 2008-2012-es időszakra előretekintő becsült magyar átlag még jobb lesz, 7,64 ponttal.
A tanulmány szerint ugyanakkor a Közép-Kelet-Európában tevékenykedő, ám vállalati központját a térségen kívül fenntartó cégek több mint 70 százaléka kizárólag vagy nagyrészt saját otthoni telephelyén végez innovációs tevékenységet, és csak a vizsgálatba bevont vállalatok 12 százaléka válaszolta azt, hogy e tevékenységét jórészt Kelet-Európába helyezte ki.
A megkérdezett vállalatok alig 25 százaléka számolt be arról, hogy közép-kelet-európai eladásainak zömét olyan áruk és szolgáltatási termékek teszik ki, amelyeket ebben a térségben fejlesztettek ki.
Mindössze 29 százalék azoknak a külföldi cégeknek az aránya, amelyek együttműködnek más közép-kelet-európai vállalatokkal új áruk és szolgáltatásfajták kifejlesztésében. A külföldi tulajdonú vállalatok alig 12 százaléka tartja úgy, hogy közép-kelet-európai érdekeltségeinek országa jobb innovációs környezetet nyújt, mint saját országa, 21 százalék azonosnak ítélte az innovációs feltételeket, a fennmaradó hányad szerint azonban ezek a feltételek a kelet-európai tevékenységi helyszínen rosszabbak, vagy sokkal rosszabbak, mint otthon - áll az EIU tanulmányában.
Egyre lejjebb csúsznak a cégek
Ha a cégnek jó, nekem is jó: népi kapitalizmus Magyarországon?
A városlakók kibékültek a multikkal
MTI