A nap meglepetése az infláció

Az elemzők júlusra 3,5 százalékos inflációt vártak, amelyet azzal indokoltak, hogy az emelekedő üzemanyagárakat kompenzálja a szezonális ruházati termékek árában bekövetkezett csökkenés. A várakozásokkal ellentétben azonban a fogyasztói árak  2011. júliusban 0,3 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint júniusban. Az árak tavaly júliushoz képest 3,1 százalékkal nőttek.

A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint 1 hónap alatt – 2011. júniushoz viszonyítva – az élelmiszerek árai 1,2 százalékkal csökkentek, meghatározóan az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 11,4 százalékos árcsökkenése következtében. Árcsökkenés volt megfigyelhető a cukor (6,9%), a liszt (2,4%) és az étolaj (1,3%) esetében is. Növekedett a párizsi, kolbász (1,9%), a kávé (1,5%), a szalámi, szárazkolbász, sonka (1,4%) és csokoládé, kakaó (1,2%) ára.

Meglátszik a nyári szezon

A főcsoportok közül a szolgáltatások árai emelkedtek a legnagyobb mértékben, 0,7 százalékkal, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért átlagosan 6,5 százalékkal kellett többet fizetni. Kismértékű áremelkedés volt megfigyelhető a szeszes italok, dohányáruk (0,2%) és a háztartási energia (0,1%) körében.

A nyári kiárusítások következtében a ruházkodási cikkek ára átlagosan 2,5 százalékkal csökkent. Szintén árcsökkenés következett be az egyéb cikkek esetében (0,5%), ezen belül a járműüzemanyagok ára 0,9 százalékkal csökkent. A tartós fogyasztási cikkekért 0,2 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, az előző hónaphoz viszonyítva.

12 hónap alatt, 2010. júliushoz viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 5,4 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen nőtt a liszt (61,2%), a cukor (52,0%), az étolaj (36,7%), a péksütemények (17,4%), a tej (16,7%), a kenyér (13,3%) és a sajt (12,1%) ára.

Árcsökkenés következett be az idényáras élelmiszerek (14,5%) és a tojás (3,2%) esetében. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 4,9 százalékkal emelkedett a ruházkodási cikkek, valamint 4,4 százalékkal az egyéb cikkek ára, ez utóbbin belül a járműüzemanyagok 10,2 százalékkal drágultak. Szintén átlag felett, 3,5 százalékkal nőtt a háztartási energia ára, ezen belül a távfűtés 5,9%-kal, a vezetékes gáz 2,6%-kal drágult. A szolgáltatások áremelkedése átlag alatti volt (2,1%), ezen belül a csatornadíj 10,0, a szemétszállítás 5,6 és a vízdíj 4,2 százalékkal drágult. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,4 százalék, a szeszes italok, dohányárukért átlagosan 0,3 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint egy évvel ezelőtt. Az első hét hónapban átlagosan 4,0 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában.

Az EU 27 tagországában 2011. júniusban a fogyasztói árak – az előzetes harmonizált adatok szerint – átlagosan 3,1 százalékkal voltak magasabbak, mint 2010. júniusban. A legkisebb áremelkedést Svédországban (1,5%) és Szlovéniában (1,6%), a legnagyobbat Romániában (8,0%) és Észtországban (4,9%) mérték.

De hova tűnt az üzemanyagár?

Árokszállási Zoltán az Erste Bank elemzője a Privátbankárnak elmondta az infláció vártnál kedvezőbb alakulása az élelmiszerárak és az üzemanyagárak csökkenésének köszönhető. Azt is megemlítette, hogy a július végi üzemanyagár-emelkedések a KSH által közölt adatokban nem láthatóak (0,9 százalékos csökkenést mutat). Az elemző azt is lehetségesnek tartja, hogy az augusztusi inflációban fog majd megjelenni a július végi üzemanyagár-emelkedés, ezt azonban a világpiaci olajárak volatilitása miatt nem lehet egyértelműen megállapítani. Év végére a korábban várt 3,4 százalékos fogyasztóiár növekedés helyett az elemző 3,1-3,2 százalékos év/év inflációt vár. Árokszállási Zoltán azt is hozzáfűzte, hogy a vártnál jobb júliusi eredmény a kamatcsökkentés irányába mutat, azonban a jelenlegi piaci környezet miatt ez várhatóan nem fog bekövetkezni.

Közel a célhoz - ilyen még sose volt

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának legutóbbi ülésén az egyik tanácstag véleménye szerint a historikusan alacsonyra mérséklődő inflációhoz jelentősen hozzájárult a kormány — elsősorban a hatósági áremelkedések visszafogásán keresztül megvalósuló — antiinflációs politikája is. Ezen tényezők eredményeképp az inflációs célkövetéses rendszer bevezetése óta most a legnagyobb annak az esélye, hogy az infláció a 3 százalékos célra csökkenjen és tartósan ott maradjon. Elhangzott, hogy tekintettel a júliusban és augusztusban szezonális okok miatt jellemzően alacsony árindexekre, a szeptemberi és októberi adatok lehetnek iránymutatóak az infláció várható alakulását illetően.

A Privátbankár Árkosár-felmérésének eredményei szerint szinten maradtak az élelmiszerárak a hipermarketekben. 30 termékből álló mintakosarunkat augusztus 5-i körutunk során átlagosan 16 forinttal drágábban tudtuk volna beszerezni, mint júliusban. Részletek>> 

Privátbankár