A magyarok többség úgy véli, honfitársaink általában többet költenek, mint amennyit megengedhetnének maguknak - a túlköltekezést azonban csak másokra vonatkoztatva véljük igaznak - derül ki a GfK Hungária legfrissebb felméréséből
A magyarok többség úgy véli, honfitársaink általában többet költenek, mint amennyit megengedhetnének maguknak - a túlköltekezést azonban csak másokra vonatkoztatva véljük igaznak - derül ki a GfK Hungária legfrissebb felméréséből
A GfK Hungária Piackutató Intézet által 2007. februárjában megkérdezett mintegy 1000 fő közül a legtöbben - a válaszadók 64 százaléka - úgy gondolják, a pénz elsősorban a család jövőjének biztosítását szolgáló eszköz. Az ekképpen vélekedők aránya - talán a család fogalmának tartalmi átalakulása, így az egyfős háztartások számának növekedése miatt is - 1995-höz (73 százalék) és 2003-hoz (70 százalék) képest is visszaesést mutat.
A megkérdezettek 38 százaléka szerint a pénz az elvégzett munka megérdemelt díja. Az e véleményt osztók aránya 1995-höz képest nőtt, 2003-hoz képest viszont mintegy három százalékkal csökkent Ezzel szemben több éves összehasonlításban is folyamatosan nőtt azoknak a hányada, akik szerint a pénz lehetőséget nyújt élvezni az élet apró örömeit. Míg 1995-ben a megkérdezettek egyötöde vélekedett így, 2003-ban arányuk 22 százalékra, 2007-ben pedig már 26 százalékra emelkedett - áll a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.
A GfK felmérésének eredményei alátámasztják azt a feltételezést, miszerint a pénzből sosem elég. A 2003-ban megkérdezettek 23 százaléka, idén pedig már 27 százaléka nyilatkozott úgy, hogy főállásban szerzett jövedelme biztosan nem elegendő a megélhetéshez. Stabil 3 százalékot ér el azoknak az aránya, akik szerint biztosan elegendő a főállásban szerzett jövedelem, s a válaszadók változatlanul 34 százalék gondolja úgy, hogy fő tevékenységéből származó bevételei többé-kevésbé elegendőek megszokott életvitelének biztosításához. Azoknak az aránya viszont, akik szerint a főállásban szerzett jövedelem nem igazán elegendő szükségleteinek biztosításához, a 2003. évi 39 százalékról 2007-ben 36 százalékra csökkent
A megkérdezés során nyilvánvalóvá vált, hogy a magyarok legnagyobb arányban (76 százalék) barátaikhoz és szomszédaikhoz fűződő viszonyukkal elégedettek. Elégedettségének adott hangot 70 százalékuk családi állapotával, 65 százalékuk teljesítőképességével, 61 százalék egészségi állapotával, 60 százalék pedig lakókörülményeivel kapcsolatban.
A munka, illetve állás dimenzió az egyetlen, mely területen némi - mindösszesen 1 százalékos – romlás tapasztalható a korábbiakhoz képest: míg 2003-ban 35 százalék, addig 2007-ben 34 százalék volt elégedett munkahelyével, fő foglalkozásával.
A megkérdezettek több mint fele (55 százalék) tartja úgy, hogy Magyarországon az emberek általában többet költenek, mint amennyit megengedhetnének maguknak. Ez az arány az elmúlt évekhez képest ugrásszerű növekedést jelent, hiszen 2000-ben és 2003-ban a megkérdezetteknek csupán nem egészen harmada (31 százalék) osztotta e véleményt. Ezzel szemben természetesen erőteljesen visszaesett azok aránya, akik meggyőződése szerint a magyarok általában pénztárcájukhoz mérten költekeznek. A sajótközlemény szerint az ő arányuk az ezredfordulón 48 százalék, 2003-ban pedig 52 százalék volt; 2007-ben azonban 23 százalékra zuhant.
A megkérdezettek szerint azonban a túlköltekezés csak másokra vonatkoztatva igaz. A válaszadók saját költekezési szokásait vizsgáló kérdésre kapott válaszok már merőben eltérő képet körvonalaznak: saját bevallása szerint a megkérdezettek 79 százaléka annyit költ, amennyit a pénztárcája elbír - s ez az arány nem sokban tér el a megelőző időszakokban tapasztaltaktól. 13 százalék vallja magát óvatosnak, s költ kevesebbet, mint amennyit megengedhetne. A lehetőségeit meghaladó költekezésről azonban csupán a válaszadók nyolc százaléka számolt be 2007-ben.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
A magyarok többség úgy véli, honfitársaink általában többet költenek, mint amennyit megengedhetnének maguknak - a túlköltekezést azonban csak másokra vonatkoztatva véljük igaznak - derül ki a GfK Hungária legfrissebb felméréséből 
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
