A szlovákok félnek az eurótól

A szlovák központi bank álláspontja szerint a törvény nem szükséges, mert Szlovákia piacgazdaság, így az árakat a keresleti-kínálati viszonyok határozzák meg, és ezek nem fognak megváltozni pusztán az euró januári bevezetésétől.

A kormány szerint is a közvetlen szabadpiaci beavatkozás csupán végső eszköz, és általában az árak megfigyelésére, illetve a visszaélésen kapott kereskedők kipellengérezésére fognak összpontosítani. - Remélem, és ezügyben optimista vagyok, hogy ezt a törvényt nem kell majd alkalmazni. Ez csak még egy eszköz a kormány kezében - mondta Jan Pociatek pénzügyminiszter a szerdai kormányülés után.

Szlovákiában júliusban 4,4 százalékra gyorsult a tizenkét havi infláció EU-szabvány szerint számolva a júniusi 4,3 százalékról. Az infláció tavaly ősz óta gyorsul Szlovákiában is, részint külső okból, az energia és az élelmiszerek világszintű drágulása miatt, részint az EU-konvergencia jegyében a hatósági árak emelése miatt is. Ez nem túl népszerű, ez is magyarázza, miért akarja a szlovák kormány akár közvetlen piaci árszabályozás ígéretével is nyugtatni a kedélyeket.

Az év vége felé az infláció valamelyes enyhülésére számítanak az elemzők. Ehhez hozzájárulhat, hogy a központi banknak, a korábbi várakozással ellentétben, nem kell negyed százalékponttal csökkentenie alapkamatát, hogy összhangba kerüljön az Európai Központi Bank (EKB) szintjével. A Szlovák Nemzeti Bank utoljára tavaly áprilisban mozdult, az akkor még alacsony inflációra tekintettel negyed százalékponttal 4,25 százalékra csökkentve alapkamatát, a kéthetes repót. Az EKB július elején negyed százalékponttal éppen 4,25 százalékra emelte alapkamatát, így Szlovákiában elhárult a kamatcsökkentési kényszer.

Mindenki a gumit akarja
Alapítványi adókerülés Szlovákián keresztül
"Csak" 7,6% a szlovák GDP 
A szlovák jegybank már az eurózónához simul

MTI