A négy visegrádi ország lakosai közül már 2006-ban is a magyarok voltak a legelégedetlenebbek az anyagi helyzetükkel, s ez tavaly és idén sem változott..
A négy visegrádi ország lakosai közül már 2006-ban is a magyarok voltak a legelégedetlenebbek az anyagi helyzetükkel, s ez tavaly és idén sem változott. A magyarok jövőképe azonban bizakodóbb képet fest a korábbiaknál - olvasható a CEORG (Central European Opinion Research Group) kutatásával együttműködve végzett Tárki-felmérés legfrissebb eredményeinek összefoglalójában.
A Tárki közleményében azt írta: a négy vizsgált ország lakosai közül már 2006-ban is a magyarok voltak az anyagi helyzetükkel a legelégedetlenebbek, s ez tavaly és idén sem változott. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a többi közép-európai ország lakosaihoz képest nálunk nagyon alacsony - a megkérdezettek körülbelül tizede - azoknak az aránya, akik a saját anyagi helyzetüket (elég) jónak érzékelik. Másrészt a többi országhoz képest az anyagi helyzetüket a magyarok látják legnagyobb arányban (elég) rossznak - írták.
A táblázatból kitűnik: Magyarországon 2006-ban 30, tavaly 39, idén 38 százaléknyian mondták azt, hogy rossz vagy elég rossz az anyagi helyzetük, a többiek anyagi helyzete saját megítélésük szerint (elég) jó vagy átlagos volt.
A saját helyzetüket rossznak vagy "elég rossznak" érzők aránya a cseheknél a legalacsonyabb, de 2007 óta a szlovákok között is hasonlóan alacsony ez az érték. Csehországban 2006-ban a válaszolók 18, tavaly 16, idén 22 százaléka ítélte rossznak vagy nagyon rossznak az anyagi helyzetét. Szlovákiában 2006-ban 33, tavaly 23, idén 22 százaléknyian nyilatkoztak ugyanígy. A lengyeleknél folyamatosan csökken a saját helyzetüket kifejezetten rossznak érzők, s nő az azt (elég) jónak érzékelők aránya: 2006-ban 31, tavaly 27, idén 20 százalék vélte anyagi helyzetét rossznak vagy elég rossznak.
2006 januárjában mind a négy országban közel ugyanolyan arányban reméltek jobb jövőt a megkérdezettek, körülbelül minden ötödik vélte úgy, hogy 2007-ben jobb lesz majd az anyagi helyzete - olvasható a Tárki közleményében.
Hozzátették: míg a csehek és a lengyelek jövőképe alig változott 2006 és 2007 januárja között, addig a magyarok körében több mint kétszeresére, a szlovákok körében pedig másfélszeresére nőtt azok aránya, akik a saját helyzetük romlását várták. Az azóta eltelt másfél év alatt a csehek és a magyarok jövőképe szinte azonossá vált. Ez a csehek esetében a pesszimisták és a bizonytalanok arányának gyors növekedése, a magyarok esetében ezzel ellentétes, de kevésbé heves elmozdulás által jött létre - írták.
Idén Csehországban a válaszolók 13 százaléka azt mondta, javulni fog az anyagi helyzete a közvetkező egy évben, 44 százalék szerint nem változik, 32 százalék szerint romlani fog, 11 százalék szerint sokkal rosszabb lesz. Magyarországon a válaszolók 15 százaléka mondta azt, hogy javulni fog az anyagi helyzete a következő egy évben, 43 százalék szerint nem változik, 33 százalék szerint rosszabb lesz, 9 százalék szerint sokkal rosszabb lesz.
A Tárki közleménye szerint a lengyelek esetében is megnőtt a pesszimisták aránya, de ez nem az optimisták, hanem a bizonytalanok rovására történt. 2006-ban és 2008-ban is a válaszolók 20-20 százaléka mondta azt, hogy jobb lesz a következő évben az anyagi helyzete, és 2006-ban 66 százalék volt a bizonytalanok aránya, míg ez idén már csak 58 százalék volt.
"A szlovák csoda hatására Közép-Európa legoptimistább nemzete a szlovák" - olvasható a közleményben. A táblázatból kitűnik: 2006-ban a válaszolók 21, tavaly 18, idén 28 százaléka gondolta úgy, hogy jövőre javulni fog az anyagi helyzete.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A négy visegrádi ország lakosai közül már 2006-ban is a magyarok voltak a legelégedetlenebbek az anyagi helyzetükkel, s ez tavaly és idén sem változott.. .jpg)
.jpg)
A Scotland Yard kizárta a terrortámadás lehetőségét. 
