Balázs Lászlónak, a Baumag Stratégiai Fejlesztő Szövetkezet korábbi elnökének meghallgatásával folytatódott a Baumag-ügy tárgyalása
Balázs László így folytatta: akkor megszületett egy új elképzelése, a Baumag elkezdett tagi kölcsönöket gyűjteni befektetési céljaikhoz szükséges tőke megszerzésére. A tagoknak az akkori banki kamatoknál magasabb hozamot kínáltak, ám Balázs László szerint az még mindig az állampapírok kamata alatt maradt. Az adójogszabályok változása következtében azonban 1996 január elsejétől a tagi kölcsönre 40 százalék adót vetettek ki, így az addigi konstrukciót sem lehetett továbbfolytatni.
Ekkor Balázs László kitalálta azt a kölcsönügylet konstrukciót, aminek lényege, hogy a szövetkezeti tag a pénz befizetésével nem kölcsönszerződést köt a szövetkezettel, hanem egy értékpapír adás-vételi szerződést ír alá. Tehát ha valaki szövetkezeti tag lett, akkor először befizetésével üzletrészt vásárolt, és rögtön keletkezett a szövetkezetnek egy határidős kötelezettsége, hogy azt az árfolyamnyereséggel növelt magasabb áron, egy éven belül visszavásárolja.
Ezután sorra alakultak a Baumag résztulajdonú cégek. Balázs László nem tudott konkrét választ adni a bírónak arra a kérdésére, hogy a tagok által befizetett tőkének hány százaléka volt likvid, ám annyit elmondott, hogy néhány száz millió forintot bankszámlán mindig tartottak biztonsági tartaléknak. Balázs László arra sem tudott egyértelműen megválaszolni, hogy a Baumag Holding bevételeinek mekkora hányadát tette ki a cégek tényleges tevékenységéből származó árbevétel, illetve a szövetkezeti tagok általi befizetés.
A bíró felvetette: úgy tűnik, mintha a holding csak a befizetésekért lett volna, és nem az alá tartozó cégek gazdasági tevékenységének irányításáért.
Balázs László megerősítette, hogy 1996-2000 között a tagok jellemzően az egyéves szerződések lejártakor ismételt kölcsönügyletet kötöttek a szövetkezettel, ám a hozam nem növelte a tőketartalékot, vagyis a vád szerinti "fiktív" tőkeképzés szerinte nem állja meg a helyét.
A szövetkezeti törvény 2000-ben ismét módosult, a saját üzletrészeket be kellett vonni, és a szövetkezet már nem adhatta el újra. Így jött az az ötlete Balázs Lászlónak, hogy akkor egy másik szövetkezet üzletrészét kell bevonni. Ez a másik az Agenda Mezőgazdasági Szövetkezet lett, amelynek tevékenységében a Baumag Holding, és a Baumag Szövetkezet tagként vett részt. Azután bár a tagok a Baumagba fizették be pénzt, ám abból az Agenda üzletrészt képzett, amit tőketartalékként könyvelt el, majd ezt számvitelileg átalakította üzletrész tőkévé, amit utána szétosztott a két tag között, a Holding és a Baumag Szövetkezet között.
Balázs László a bíró kérdésére kifejtette, hogy ez azt a célt szolgálta, hogy az Agendánál egy helyen legyen a vagyon és az üzletrész is, egyúttal cáfolta azt a vádat, hogy a 2005 októberi fizetésképtelenség után csődbűntettre készült volna. Azt mondta, hogy az Agendába történő vagyonátvitel azért történt, mert a szövetkezeteknek egy törvény módosítás miatt 2005. december 31-ig át kellett alakulniuk.
Az ügyész nem minden kérdésére tudott egyértelműen megfelelni Balázs László, így arra sem, hogy mivel a Baumag cégekhez áramoltatta a beszedett pénzt, és a társaságok veszteségesen működnek, akkor mi lesz a fedezet a tagok által befizetett összegek hozammal növelt visszafizetésére.
Az ügyész több kérdéssel firtatta a Baumag és cégeinek a Gyors Újrakezdésért Kht.-hoz történő több száz milliós támogatás átutalásának indokát, értelmét, amire a volt elnök azt válaszolta, hogy a karitatív tevékenység hozzátartozik egy cég jó hírnevéhez.
Az ügyész élénk érdeklődést mutatott 117 ingatlan iránt, amelyhez Parád környékén 2005 decemberében Balázs László, felesége, fia, és leánya nevére 20-99 évre szóló, 1,2 milliárd forint értékű haszonbérleti szerződéssel jutottak, majd a következő napon már ki is fizették a teljes bérleti díjat. Balázs László azt válaszolta, hogy azért kellett a személyek nevére kötni a szerződést, mert termőföldet, és erdőt gazdasági társaságok nem vehettek, ám a pénz a cégektől származott.
A tárgyalás Balázs László, és a másodrendű vádlott meghallgatásával hétfőn folytatódik a Fővárosi Bíróságon.
Megkezdődött a Baumag-ügy tárgyalása
13 ezer embert vertek át: vádemelés Baumag-ügyben
Hogy lehet 8 százalék a GDP-deflátor, ha az infláció csak 3,7 százalék? Így akarnak megfelelni a stabilitási törvény által előírt kötelezettségnek? 
