A vállalkozások fizetik meg az árampiac nyitását?
A magyar árampiac 2008. január elsején történt teljes megnyitása után is megmaradt a keresztfinanszírozás az egyes fogyasztói csoportok között, aminek változatlanul az ipari nagyfogyasztók, illetve a kis- és közepes vállalkozások fizetik meg az árát - összegezte az energiainfo.hu által készített ágazati elemzést Drucker György, a portál vezető elemzője.
A korábbi közüzem más néven és más formában él tovább, átörökítve a korábbi modell ellentmondásait és feszültségeit - vélekedett az elemző, utalva a lakosságot és a nagyon kis fogyasztókat ellátó egyetemes szolgáltatói tevékenységre, amelyben az árrés hatóságilag ellenőrzött.
A szabadpiacra kényszerült fogyasztók megnövekedett kereslete miatt, változatlan kínálat mellett, 20-60 százalékos áremelkedés következett be. Emiatt pedig tovább nyílhat az olló: míg a szabadpiaci felhasználók az európai átlaghoz viszonyítva jelenleg megawattóránként 20-30 euróval többet fizetnek az áramért, ezt a háztartási fogyasztók javára teszik - magyarázta az elemző.
Hozzátette: az árat befolyásoló tényezők mindegyike az emelkedés irányába hat. Az olajár következtében a gáz ára is tovább növekszik és emelkedik a széndioxid-kvóta ára is. Az ár alakulásában számolni kell az elhalasztott hálózatfejlesztési beruházások és az erőművi selejtezések nyomán jelentkező kapacitáspótlási igény erősödő hatásával is.
A szakember szerint a lipcsei áramtőzsdén kötött éves lejáratú határidős ügyeletek alapján az idei évre 60 euró/megawattóra úgynevezett zsinórárral - ami a nap 24 órájában egyenletes fogyasztásnak felel meg -, míg a csúcsidőszakra megawattóránként 80 euró feletti árral lehet számolni. Az elemző megjegyezte, hogy az európai árak befolyásolják a magyarországi áramár alakulását is, de szerinte a különböző háttéralkuk és a politikai "kézivezérlés" is meghatározó.
A beszélgetésen részt vevő Hornai Gábor, a CEZ Magyarország Kft. ügyvezetője és Kiss Péter, a KPMG partnere kiemelte, hogy ezen az áramáron már megtérül erőművet építeni. Ugyanakkor a berendezések iránti igény annyira megnőtt, hogy a vevők már sorba állnak a gyártóknál.
A beszélgetésen mindhárom szakértő a legnagyobb kockázatnak a politikait, nevezetesen a szabályozást és az abból adódó bizonytalanságot nevezte. Mindegyik árfelhajtó tényező és így azt is a fogyasztók fizetik meg. Ugyanakkor hangsúlyozták azt is, hogy az államnak a szabályozással értékteremtő szerepe is van.
Energia: a fogyasztó csenget a kockázatért
Drágább lesz az áram - Simor is megmondta
Nagy pofon lesz a gázpiac megnyitása?
Újabb gázáremelés jön?
A korábbi közüzem más néven és más formában él tovább, átörökítve a korábbi modell ellentmondásait és feszültségeit - vélekedett az elemző, utalva a lakosságot és a nagyon kis fogyasztókat ellátó egyetemes szolgáltatói tevékenységre, amelyben az árrés hatóságilag ellenőrzött.
A szabadpiacra kényszerült fogyasztók megnövekedett kereslete miatt, változatlan kínálat mellett, 20-60 százalékos áremelkedés következett be. Emiatt pedig tovább nyílhat az olló: míg a szabadpiaci felhasználók az európai átlaghoz viszonyítva jelenleg megawattóránként 20-30 euróval többet fizetnek az áramért, ezt a háztartási fogyasztók javára teszik - magyarázta az elemző.
Hozzátette: az árat befolyásoló tényezők mindegyike az emelkedés irányába hat. Az olajár következtében a gáz ára is tovább növekszik és emelkedik a széndioxid-kvóta ára is. Az ár alakulásában számolni kell az elhalasztott hálózatfejlesztési beruházások és az erőművi selejtezések nyomán jelentkező kapacitáspótlási igény erősödő hatásával is.
A szakember szerint a lipcsei áramtőzsdén kötött éves lejáratú határidős ügyeletek alapján az idei évre 60 euró/megawattóra úgynevezett zsinórárral - ami a nap 24 órájában egyenletes fogyasztásnak felel meg -, míg a csúcsidőszakra megawattóránként 80 euró feletti árral lehet számolni. Az elemző megjegyezte, hogy az európai árak befolyásolják a magyarországi áramár alakulását is, de szerinte a különböző háttéralkuk és a politikai "kézivezérlés" is meghatározó.
A beszélgetésen részt vevő Hornai Gábor, a CEZ Magyarország Kft. ügyvezetője és Kiss Péter, a KPMG partnere kiemelte, hogy ezen az áramáron már megtérül erőművet építeni. Ugyanakkor a berendezések iránti igény annyira megnőtt, hogy a vevők már sorba állnak a gyártóknál.
A beszélgetésen mindhárom szakértő a legnagyobb kockázatnak a politikait, nevezetesen a szabályozást és az abból adódó bizonytalanságot nevezte. Mindegyik árfelhajtó tényező és így azt is a fogyasztók fizetik meg. Ugyanakkor hangsúlyozták azt is, hogy az államnak a szabályozással értékteremtő szerepe is van.
Energia: a fogyasztó csenget a kockázatért
Drágább lesz az áram - Simor is megmondta
Nagy pofon lesz a gázpiac megnyitása?
Újabb gázáremelés jön?
MTI
