.jpg)
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a 98 százalékos különadóról szóló törvénynek azt a szabályát, amely szerint a különadót a 2005. január 1-jét követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni
.jpg)
Az Alkotmánybíróság határozata következtében a 2005-2009-es adóévekben szerzett bevétel után az adóhatóság a különadót nem követelheti, azt nem kell bevallani, megfizetni, illetve a már megfizetett különadót - a magánszemély kérelmére - az adóhatóságnak vissza kell térítenie.
A törvény szövegezése miatt a megsemmisítés a 2010-es adóévre is vonatkozik, noha a törvénynek a 2010-es és az azt követő adóévekre szóló szabályai nem sértik az emberi méltóságot. Ahhoz azonban, hogy a 2010-es adóévre kiterjedjen a különadó hatálya, további jogalkotásra van szükség az Országgyűlés részéről. Az adójogszabályok hatálybalépése azonban 40 napos moratóriumhoz van kötve. A 2010-es évre már biztosan nem tudja beszedni az Országgyűlés a különadót, jogszabályalkotással is csak 2011-re tudja kivetni a sarcot, és akkor sem visszamenőlegesen. A jogalkotó a minimális eredeti szándékát sem érte így el.
Súlyos költségvetési vonzata nem lesz a döntésnek. A NAV szerint eddig 1,08 milliárd forint folyt be a végkielégítések adójából, a kormány ennek nagyjából a duplájával számolt bevételként.
A fentiek hiányában - a magánszemély kérelmére - az adóhatóságnak a 2010-es adóévre már megfizetett különadót is vissza kell térítenie.
A Ház 2010. november 16-án 304 igen szavazattal, 58 nem ellenében - a Fidesz, a KDNP és a Jobbik támogatásával - fogadta el az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló, eredetileg Lázár János által beterjesztett törvényjavaslatot.
Az elfogadott törvény értelmében 98 százalékos különadó fizetésére köteles az a költségvetési szervnél, illetve más, legalább 50 százalékban állami, önkormányzati vagy közalapítványi forrásból működő, illetve tulajdonban lévő szervezetnél foglalkoztatott magánszemély, aki a jogviszonyának megszűnésekor a különadó alapjának minősülő bevételt szerez, kivéve azokat, akik nyugdíjba vonulnak. Nem minősül a különadó alapjának a felmentési vagy felmondási időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó részére kifizetendő munkabér.
Május 5-ig magánszemélyek 1,08 milliárd forint különadót fizettek meg az adóhatóság részére és 481 magánszemély nyújtott be a különadóról szóló bevallást - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az MTI kérdésére pénteken.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalra - mint jogalkalmazó szervre - az Alkotmánybíróság határozata kötelező, ezért az adóhatóság a döntésnek megfelelően jár el - közölte a NAV az MTI-vel. A NAV közleménye rögzíti: annak a magánszemélynek, aki eddig nem nyújtotta be a különadóról szóló 1053K jelű bevallást, annak nem kell benyújtania május 20-ig.
Amennyiben az adózó a 2005-2010. években megszervezett végkielégítés és más hasonló jellegű jövedelmek után a különadót már megfizette, akkor azt a NAV az adózó kérelmére visszatéríti. Az eljárás kialakítása jelenleg is folyamatban van, a visszatérítés módjáról a későbbiekben adnak tájékoztatást.
A szakszervezetek reakciója
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke az MTI-nek elmondta: üdvözlik az Alkotmánybíróság döntését, amely azt mutatja, hogy "jogállam van Magyarországon". Kifejtette: eredetileg két dolgot kifogásoltak a különadóval kapcsolatban. Az MSZOSZ alapkifogása az volt, hogy a munkavállalók azon juttatásait, amelyeket a törvény és az arra alapuló kollektív szerződésre alapján kaptak, azt összeghatártól függetlenül nem lehet különadóval sújtani - mondta az elnök.
Egységes volt a szakszervezeti oldal abban, hogy visszamenőlegesen semmilyen módon nem lehet adóztatni, és Pataky Péter szerint erre mutat rá az Ab indoklása is. A visszamenőleges hatályú különadó "nagyon nagy sérelmeket okozott volna" - mondta az MSZOSZ elnöke, kiemelve, hogy sok, "tisztességes, életutat ledolgozott munkavállalókat érintett volna", fizikai alkalmazottakat is. Pataky Péter szerint a 2010-ben keletkezett ilyen jellegű jövedelmeket - ha törvény és kollektív szerződés alapján kapta a munkavállaló - "továbbra sem szabadna különadóval sújtani".
Gaskó István, a LIGA szakszervezetek elnöke az MTI kérdésére ugyancsak pozitívnak nevezte a visszamenőleges hatály megsemmisítését, "reméljük, hogy a kormánynak már elegendő volt a sok alkotmánybírósági kudarcból, és megfontoltabban fogja a jogalkotási munkáját ellátni" - fogalmazott. A szakszervezeti konzultáció, az érdekegyeztető fórumok működtetése is sokat segítene ebben - hangsúlyozta. Hozzátette: kifogásolták a különadó mértékét, különösen azon végkielégítések esetében, amelyek a jogszabályok szerint járnak a munkavállalóknak.
Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke helyesnek nevezte az alkotmánybírósági határozatot. Hozzáfűzte ugyanakkor: az emberi méltóság "jegyében" nem szabad elfeledkezni arról, hogy a 98 százalékos különadóról szóló döntés már eddig is sok kárt okozott a munkavállalóknak mind morális, mind pedig anyagi értelemben. Úgy vélekedett: a kormánynak tanulság az Ab döntése, mert a kabinet "szakmailag nem védhető és a munkavállalókat sújtó törvényjavaslatokat vitt keresztül a parlamenten". Az elnök szerint "nem lehet meg nem történtté tenni", hogy milyen mértékben szolgáltatta ki, tette fenyegetetté a kormány a munkavállalókat a különadóról szóló döntéssel.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke hangsúlyozta: örülnek a döntésnek, mivel a 98 százalékos különadó az eredetileg tervezett - a kormány szóhasználatával élve - "pofátlan végkielégítések" megadóztatása helyett sok tisztességes, pénzét megérdemlő munkavállalót, köztük például nyugdíjas bányászokat sújtott volna.
A szocialisták szerint
Az MSZP várakozásának megfelelően jogállami döntést hozott az Alkotmánybíróság (Ab), amikor megsemmisítette a 98 százalékos különadó visszamenőleges hatályát - mondta Korózs Lajos, a párt elnökségi tagja pénteken az MTI-nek.
A politikus közölte: azért is örülnek a döntésnek, mert tudomásuk szerint az MSZP mellett több mint hetven magánszemély, szakszervezet és civil szervezet fordult az Alkotmánybírósághoz az ügyben. A testület határozatával megvédte a többi között a kirúgott pedagógusokat, iskolaigazgatókat - mondta, megjegyezve: szó sincs arról, hogy a jogszabály kizárólag a politikusok, magas rangú hivatalnokok végkielégítését érintette volna.
Véleménye szerint ugyanakkor sajnálatos, hogy sajtóhírek szerint a Fidesz még az elmúlt napokban is a mostani Ab-döntéssel ellentétes megoldásokat tervezett, és kiterjesztette volna a különadó hatályát. (A Népszabadság csütörtökön azt írta: a Fidesz frakcióelnökségének legutóbbi ülésén döntöttek arról, kezdeményezik a végkielégítéseket 98 százalékos adóval sújtó törvény módosítását, hogy az a parlamenti képviselőkre, valamint a távozó megyei közgyűlési elnökökre is vonatkozzon.)
Az MTI kérdésére Korózs Lajos elmondta: nemcsak a jogbiztonságot és az emberi méltóságot sértő visszamenőleges hatályú adókivetéssel, hanem a 98 százalékos különadóval sem értenek egyet. Az adó mértéknek a jövedelemhez képest méltányolhatónak kell lennie - mondta, hozzáfűzve: a végkielégítések 98 százalékos megsarcolása nem tartozik ebbe a körbe.
A Fidesz véleménye
A Fidesz meggyőződése, szerint az Alkotmánybíróság ma Magyarország érdekeivel ellentétes döntést hozott - reagált a párt frakcióvezetője a testület 98 százalékos különadó visszaható hatályát megsemmisítő döntésére.
Lázár János pénteken, Hódmezővásárhelyen tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: az Alkotmánybíróság döntését mérlegelve hétfőn javaslatot tesznek az Országgyűlésnek a 2010-es végkielégítések adóztatásának újraszabályozása ügyében. "Tehát arra kötelezze a törvény az érdemtelen, pofátlan végkielégítéseket felvevőket, hogy ezeket 98 százalékkal adózzák le” - fogalmazott a politikus.
A Jobbik a döntésről
"A Jobbik továbbra is szükségesnek tartja, hogy az ex-BKV-s Szalainé Szilágyi Eleonóráéhoz hasonló, a közerkölcsöt és a társadalom igazságérzetét sértő, arcátlanul magas végkielégítéseket az állam visszamenőleges hatállyal szankcionálja. Meg kell találni a módját annak, hogy Magyarország az államkassza hiányát részben az ilyen, minden tisztességet nélkülöző, irritálóan magas, politikai színezetű lelépési és hallgatási pénzek visszavételéből fedezze" - olvasható Bertha Szilvia országgyűlési képviselő közleményében.
A Jobbik szerint azt azonban a kormánynak be kell látnia, hogy a 98 százalékos különadóról szóló törvény aránytalanul sok tisztességes kisembert is sújt, akiknek a most megsemmisített törvény alapján több százezer forintot kellene befizetnie.
Ezek az emberek akár több évtizedes közszolgálat után leépítések, elbocsátások révén kerültek az utcára az utóbbi években, közülük sokan a mai napig nem találtak stabil munkahelyet, megélhetésük ingatag, hitelválságban és rezsielmaradásban szenvednek - írja Bertha Szilvia, aki szerint számukra ennek a tisztességesen megszerzett jövedelemnek a megadóztatása az utolsó lökés lenne a szakadék szélén.
MTI, Privátbankár
A luxustermékek egyik jellemzője volt, hogy a piacuk válságálló, érzéketlenek az általános kereslet hullámzására, ám ez sem látszik már örök igazságnak. 
