Először is kijelenthető, hogy az eladásból befolyó bevétel nem egyenlő a jövedelemmel. Gondoljunk csak arra, hogy az ingatlant egyszer meg kellett venni, értéknövelő beruházásokat hajtottunk végre, illetve az átírásnak, átruházásnak is vannak költségei (ügyvéd, illeték). Ezekkel a költségként érvényesíthető tételekkel a kialkudott vételár, a bevétel csökkenthető, így kapjuk meg a tényleges jövedelem, a "nyereség" nagyságát.
Arra persze vigyázni kell, hogy egy felújítás (például egy tisztasági festés) nem számít az adóhivatal szemében értéknövelő beruházásnak, hiszen annak célja nem valami újszerű dolog hozzáadása, pusztán az állapot fenntartása, a karbantartás. Az idei évtől értéknövelő beruházásnak minősül ugyanakkor az átruházást megelőző 25 hónapon belüli állagmegóvás, ha értéke meghaladja a bevétel 5 százalékát.
A jövedelemszerzés időpontjának - a fizetési feltételektől függetlenül - azt a napot kell tekinteni, amelyen az adásvételi szerződést a földhivatalhoz benyújtották.
| Ha nem adásvétel során, hanem öröklés, vagy ajándékozás révén jutottunk az eladott ingatlanhoz, akkor a megszerzésre fordított összeg az illeték megállapításánál alapul vett értékkel fog megegyezni. |
A kiszámított jövedelem tovább csökkenthető, amennyiben az eladott ingatlant több mint 5 éve vásároltuk. Ilyenkor a jövedelem évenként 10 százalékkal vihető lejjebb.
Azaz ha az átruházás a vásárlás évét követő 10. évben történi, akkor a jövedelem összesen 50 százalékkal mérsékelhető, 15 év elteltével pedig teljesen adómentesen lehet egy lakást, vagy telket értékesíteni.
Szintén adókönnyítést jelent, hogy a már befizetett adóból visszajár a jövedelem azon része utáni adó, mely összeget az eladó saját maga, vagy lakást szerző hozzátartozója részére a jövedelem megszerzésének időpontját megelőző 12, és az azt követő 60 hónapon belül belföldön (!) lakáscélú felhasználásra, vagyis lakás építésére, építtetésére, vagy megvásárlására fordított. A lakótelek megvásárlása csak akkor minősül lakáscélú felhasználásnak, ha azon a magánszemély az említett időtartamon belül lakóházat épít.
Ha tehát a szülők az általuk eladott telken keletkező jövedelemből 2 éven belül gyermekeiknek lakást vesznek, akkor az egykor befizetett adó visszaigényelhetővé válik. Ahhoz, hogy egyáltalán ne kelljen az adót megfizetni, a lakáscélú felhasználást az ingatlan értékesítésének évében, de legkésőbb az szja bevallás benyújtására nyitva álló május 20-i határidőig végrehajtani, ekkor ugyanis egyazon bevallásban szerepelhet az adó és annak kedvezménye.
| A lakásszerzési kedvezmény csak 5 év után végleges, a kedvezménnyel megszerzett lakás korábbi elidegenítése jövedelemként kell figyelembe venni az igénybe vett kedvezmény alapját is. |
hogy a megszerzésre fordított összeg a bevétel 75 százalékával egyenlő, tehát a jövedelem a bevétel 25 százaléka lesz.
Mindez azt is jelenti, hogy ha az előző bekezdésben leírt számítás alapján jövedelmünk meghaladja ezt a 25 százalékos arányt, akkor érdemes lehetne "véletlenül" elveszíteni az adásvételi papírokat, hiszen kevesebb adóval megúsznánk. Persze ez inkább ingóságok esetén érvényes, az ingatlannyilvántartásból ugyanis az adatok jellemzően könnyen visszakereshetők.
Ingatlanadó: a kordonbontás betett az egyeztetésnek
Tényleg olyan olcsó lesz idén a lakás
Még évekig benyúlhatunk állami bácsi zsebébe
A végeredmény hivatalossá vált.
