A Magosz elnökségi és országos választmányi ülésének szünetében az elnök elmondta: a gazdálkodókat a nagy gabonafelvásárló cégek, illetve integrátorok még mindig fenyegetik, ha nem tudják teljesíteni a múlt évben kötött szállítási szerződéseiket. A törvénymódosítással lehetővé válna, hogy ne egyenként folyjanak az esetleges bírósági eljárások, például a fedezetvásárlási ügyekben.
Számos gazdálkodó a tavalyi elemi károk, illetve a mezőgazdaságot sújtó bel- és árvíz miatt nem tudja teljesíteni szerződésben vállalt szállítási kötelezettségeit, ezt viszont a vásárlók nem veszik figyelembe, annak ellenére, hogy a gazdálkodók rendelkeznek vis maior igazolással.
Jakab István megfogalmazása szerint a Gazdasági Versenyhivatalról (GVH) nem állított ki kedvező bizonyítványt az a tény, hogy a GVH a vetőmagot összekeverte a takarmánybúzával, és az sem, hogy az összebeszélésről is telefonon érdeklődött. A Magosz elnöke úgy vélte, a GVH méltatlan arra, hogy felügyelje a versenyjogi területet. Az elnök beszélt arról is, hogy termőföld-vásárlási és haszonbérleti lehetőséget kell biztosítani mindazoknak - például a családi gazdálkodóknak -, akik szeretnék bővíteni gazdaságukat.
Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára a Magosz rendezvényén arról beszélt, hogy a vidékfejlesztési tárca kiemelten segíteni kívánja az állattartókat. Kiemelte azt a célt, hogy emelkedjen a sertésszám Magyarországon, mivel a magyar sertések iránt külföldön is jelentős a kereslet. Az MTI kérdésére válaszolva közölte: több olyan intézkedést is hozott a Vidékfejlesztési Minisztérium, amely ezt a folyamatot hivatott segíteni. Példaként említette bizonyos állategészségügyi költségek állami átvállalását.
Zöld Sándor agrárkamarai biztos megerősítette, hogy elkészült az ágazati kamarai törvény tervezete, amely jelenleg közigazgatási egyeztetésen van. Az elképzelések szerint várhatóan még ebben a hónapban megkezdődik a jogszabály társadalmi vitája. A kamarai biztos az MTI kérdésére elmondta: úgy számol, hogy az alanyi jogú tagsággal rendelkező, újjászerveződő Magyar Agrárkamara tagjainak száma minimálisan 200 ezer, de ennél lényegesen több is lehet.
MTI