Airbus kontra Boeing: már a számok is kiderültek
Csütörtökön az EU viszontvádjával folytatódott a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) vizsgálati testülete előtt a per abban az ügyben, hogy ki támogatja a hazai repülőgépgyártást megengedhetetlenebb módon és a másik nagyobb kárára: az EU vagy az amerikai kormány.
Az Európai Bizottság csütörtökön azt állította, hogy az amerikai szövetségi, szövetségi állami és városi kormányzatok 1990 óta összesen 23,7 milliárd dollár törvényellenes, vissza nem térítendő támogatást adtak a Boeing repülőgépgyárnak kutatási-fejlesztési segély és adókönnyítések formájában. Ez lehetővé tette a Boeingnek, hogy "agresszívan árazza repülőgépeit, ami számos piacon árcsökkentésre kényszerítette az Airbust, továbbá üzletek és piacok elvesztését okozta az Airbusnak", így a brüsszeli bizottság.
Előző nap, szerdán, az amerikai kormány vádolta az EU-tagországokat azzal, hogy az idők során jóval több mint 85 milliárd dollárnak megfelelő költséget takarítottak meg az Airbusnak azáltal, hogy összesen 15 milliárd dollárnyi hosszú lejáratú, a piacinál kisebb kamatú hitelekkel támogatták a céget. Így a nyugat-európai repülőgépgyár "egész sorozat nagy, polgári repülőgép gyártását indíthatta meg olyan mennyiségben és ütemben, amilyen e szubvenció nélkül lehetetlen lett volna". A felhasznált forrás piaci áron jóval több mint 100 milliárd dollár költséget okozott volna az Airbusnak, az amerikai kormány szerint.
Az EU már visszautasította az amerikai vádat azzal, hogy az Airbus visszafizeti a kölcsönöket az eladott gépek árából - habár az EU illetékesei elismerik, hogyha valamelyik program csúszik, mint például most az A380-as óriásgép halasztása miatt -, akkor átmenetileg "szubvenciótöbblet" keletkezhet -, továbbá azzal, hogy az amerikai kormányzat nem bizonyította, hogy az európai eljárás kárt okozott a Boeingnek (csak e bizonyítás alapján marasztalhatja el a WTO bármelyik felet). Az EU bizottsága azt is állította, hogy a Boeing nehézségeit a 2001. szeptember 11-i terrortámadások és nemzetközi turizmus járványveszélyek miatti visszaesése okozta az elmúlt években, és nem pedig az Airbus-politika.
Airbus kontra Boeing a WTO előtt
Tízezres leépítés az Airbusnál?
Az Európai Bizottság csütörtökön azt állította, hogy az amerikai szövetségi, szövetségi állami és városi kormányzatok 1990 óta összesen 23,7 milliárd dollár törvényellenes, vissza nem térítendő támogatást adtak a Boeing repülőgépgyárnak kutatási-fejlesztési segély és adókönnyítések formájában. Ez lehetővé tette a Boeingnek, hogy "agresszívan árazza repülőgépeit, ami számos piacon árcsökkentésre kényszerítette az Airbust, továbbá üzletek és piacok elvesztését okozta az Airbusnak", így a brüsszeli bizottság.
Előző nap, szerdán, az amerikai kormány vádolta az EU-tagországokat azzal, hogy az idők során jóval több mint 85 milliárd dollárnak megfelelő költséget takarítottak meg az Airbusnak azáltal, hogy összesen 15 milliárd dollárnyi hosszú lejáratú, a piacinál kisebb kamatú hitelekkel támogatták a céget. Így a nyugat-európai repülőgépgyár "egész sorozat nagy, polgári repülőgép gyártását indíthatta meg olyan mennyiségben és ütemben, amilyen e szubvenció nélkül lehetetlen lett volna". A felhasznált forrás piaci áron jóval több mint 100 milliárd dollár költséget okozott volna az Airbusnak, az amerikai kormány szerint.
Az EU már visszautasította az amerikai vádat azzal, hogy az Airbus visszafizeti a kölcsönöket az eladott gépek árából - habár az EU illetékesei elismerik, hogyha valamelyik program csúszik, mint például most az A380-as óriásgép halasztása miatt -, akkor átmenetileg "szubvenciótöbblet" keletkezhet -, továbbá azzal, hogy az amerikai kormányzat nem bizonyította, hogy az európai eljárás kárt okozott a Boeingnek (csak e bizonyítás alapján marasztalhatja el a WTO bármelyik felet). Az EU bizottsága azt is állította, hogy a Boeing nehézségeit a 2001. szeptember 11-i terrortámadások és nemzetközi turizmus járványveszélyek miatti visszaesése okozta az elmúlt években, és nem pedig az Airbus-politika.
Airbus kontra Boeing a WTO előtt
Tízezres leépítés az Airbusnál?
Trump visszavenné a Panama-csatornát a magas használati díjak miatt. 
