A kutatók régóta tanakodnak, hogyan őrzik meg egyesek akkor is mentális képességeiket életük végéig, ha agyukban később az Alzheimer-kórra jellemző fehérje-lerakódásokat találják. A kutatók korábbi, zömében férfiakkal készült tanulmányai is megállapították már, hogy ilyen esetekben az agy több részén nagyobbak az agysejtek, valamint nagyobb sejtszerkezetek alakulnak ki, mint a szellemileg leépült embereknél.
E megállapítások igazolása érdekében választotta a népesség egészen más csoportját Troncoso. A 38 katolikus nővér közül halálakor tíznek volt tünetmentes Alzheimer-kórja, ötnek enyhe szellemi leépülése, tíznek Alzheimer-kórja, a többi 13 apáca pedig kontrollcsoportot alkotott, mert náluk sem szellemi leépülést, sem agyi elváltozást nem tapasztaltak.
Itt a másik megoldás az Alzheimer-kór ellen: Küzdjön kávézással a memóriazavar ellen! |
Mindezek alapján Troncosco és kollégái úgy vélik, az ember agyának plaszticitása, alkalmazkodási képessége nyolcvan-kilencven éves korban is megmaradhat. Lehetségesnek tartják, hogy a neuronok mérete azért növekszik ilyenkor, hogy ellensúlyozza a képződött mérgező fehérjék által okozott kárt.
Dugja az autót a konnektorba!
Magunk alatt vágjuk a jeget
Legyártották a világ legvékonyabb sebtapaszát
Hamarosan káoszt okoz a Földön a Nap
MTI