Akvizíciós krimik és csendes összeborulások

Az idén világszerte lendület kaptak a vállalatfelvásárlások, leginkább a gyógyszeripari, vegyipari és média ágazatokban. Európában a teherautó-gyártók, a gázipari vállalatok és az energiaipari cégek, valamint a bankok és a tőzsdeüzemeltetők voltak a leginkább aktívak.

Titkos egyeztetések: jön az ellentőzsde

Valóságos akvizíciós krimi bontakozott ki a Schering-Merck-Bayer ügy körül: a darmstadti Merck konszern először meg akarta szerezni a DAX-indexben szereplő konkurensét a Scheringet, de az eleinte nem akarta a frigyet. A Bayer végül - rákínálva a Merckre - elnyerte a Schering kegyeit. Igaz, nem valami könnyen, mivel a Merck idő közben 20 százalékos pakettre tett szert a Scheringben, és nem mutatott nagy hajlandóságot eladására. Csak nem sokkal a Bayer ajánlatának lejárata előtt, június közepén engedett, de ennek is megkérte az árát: 3,7 milliárd euróért vált meg a pakettől, a Bayernek így a Schering 400 millió euróval többe, összesen 17 milliárd eurójába került.

Június végén került sor egy másik milliárdos ügyletre Leverkusenben: a Bayer 4,2 milliárd euróért eladta diagnosztikai részlegét a Siemensnek. A nyár elején hoppon maradt Merck pedig szeptemberben végül mégis partnerre talált, és 10,6 milliárd euróért sikerült szert tennie a világ harmadik legnagyobb biotech vállalatára, a svájci Serono cégre.

Hatalmas gyógyszeripari felvásárlás

Valamivel kevésbé áttekinthető a tehergépjármű ágazatban zajló akvizíciós pókerjátszma, amely a müncheni MAN, a svéd Scania és a wolfsburgi Volkswagen részvételével zajlik. A MAN hivatalosan 9,6 milliárd eurós ajánlatot tett szeptember 18-án a Scaniára, de annak sem vezetősége sem főrészvényese nem mutat hajlandóságot az elfogadásra. A legnagyobb részvényes a VW 34 százalékkal és a svéd Investor AB, a Wallenberg birodalom tagja, amely közvetlenül 19,3 százalékos, egy alapítvány közvetítésével pedig további 10 százalékos pakettet birtokol.

Szeptember végén a VW elnöke, Bernd Pischetsrieder racionális elgondolásnak nevezte a MAN és a Scania egyesülését, de a MAN-nak szerinte ehhez előbb vissza kellene vonnia ellenséges ajánlatát - majd néhány nappal később jött a meglepetés: a VW 15 százalékos MAN részesedést vásárolt.

Egyesülési láz lett úrrá magukon a tőzsdéken is: a londoni LSE már két alkalommal utasította vissza a Deutsche Börse közeledését. Novemberben a frankfurtiak feladták tervüket az Euronext megszerzésére is, ami megnyitotta az utat a négy európai tőzsdét (Amszterdam, Brüsszel, Párizs, Lisszabon) üzemeltető társaság megszerzésére a NYSE előtt. Európában azonban az amerikaiaknak sincs könnyű dolga, ha tőzsdét kívánnak vásárolni, amint azt november végén a Nasdaq saját bőrén tapasztalhatta is: az LSE neki is kosarat adott. A Nasdaq azonban nem engedett, és ellenséges ajánlatot tett 2007. január 11-i lejárattal. Részletek

A MAN október elején késznek mutatkozott ajánlatának visszavonására, de csak "bizonyos feltételek esetén, amelyeket minden érdekelttel egyeztetni kell". Néhány nappal később viszont ajánlatát 10,3 milliárd euróra emelte. A müncheniek saját bevallásuk szerint már 14,3 százalékos Scania részesedést halmoztak fel.

A Scania rendkívüli osztalék kifizetését tervezi részvényeseinek még az idén, összesen 756 millió euró értékben. Október 27-én a VW kérelmezte a szövetségi versenyhatóságnál MAN részesedése 30 százalékra emelésének engedélyezését. A hivatal később megadta az engedélyt. Még ugyanaznap a MAN hivatalos ajánlatot tett a Scania részvényeseknek három hetes határidővel, amit időközben 2007 január 31-ig meghosszabbítottak.

Nem lesz Konvoj - a Scania nem kér a MAN-ból
A német MAN bekebelezné a Scaniát

Február 21-én jelentette be szándékát a német E.ON a spanyol Endesa közszolgáltató megvásárlására 29,1 milliárd euróért. Ez azonban kevésnek bizonyult, ezért az E.ON ajánlatát azóta már 37 milliárdra emelte. A spanyolokat azonban ezzel sem sikerült meggyőzni, de az E.ON kitart szándéka mellett.

A csatározás már politikai porondra is kiterjedt, és az EU-Bizottságnak is foglalkoznia kellett az üggyel. November végén a Bizottság versenyellenes magatartást és az uniós jogi normák be nem tartását vetette a spanyol kormány szemére. A Spanyolország és az EU között kirobbant vitától függetlenül azonban E.ON-nak még több buktatóval is számolnia kell. Az Endesa jogi lépéseket tett ugyanis a spanyol Gas Natural által benyújtott vételi ajánlat ellen, aminek az a következménye, hogy az E.ON vételi ajánlata is

A Gazpromé lesz az E.ON magyar üzletrésze?

Ennél jóval csendesebben zajlott a brit BOC gázszolgáltató akvizíciója, amit a német Linde vásárolt meg. A Linde január 25-én erősítette meg a már köztudott tényt, és alig hat héttel később már nyélbe is ütötte az üzletet 12,4 milliárd euróért. A Linde technológiai konszern létére ezáltal besorolt a világ vezető gázszolgáltatói közé.

A Springer sikeretelen kísérletet tett a ProSiebenSat.1 tévétársaság megvásárlására; a szövetségi versenyhivatal és a médiakoncentrációt vizsgáló bizottság meghiúsította az egybeolvadást. A ProSiebenSat.1-ra az elmúlt héten aztán lecsaptak a KKR és a Permira pénzügyi befektetők.

A Deutsche Banknak nem jött össze egyetlen milliárdos akvizíció sem, több kisebb felvásárlással azonban így is százmilliókat költött el: augusztusban 420 millió euróért megvásárolta a Norisbankot, amely 334 ezer ügyfelet, 1,4 milliárd euró hitelösszeget és 1,6 milliárd euró betétösszeget hozott számára. A Berliner Bankot alig pár héttel a Norisbank előtt vásárolta meg, 680 millió euróért. Októberben a Deutsche Bank megvásárolta a negyedik legnagyobb brit vagyonkezelő társaságot, a Tilney Group-ot is.

A vegyiparban ugyanakkor a BASF történetében a legnagyobb akvizíciót hajtotta végre az idén, az Engelhard katalizátor gyártó vállalat megvásárlásával, 3,9 milliárd euróért.

Szabad jelzést kapott a megatőzsde