.jpg)
A Start Tőkegarancia Zrt. közleménye szerint a kkv-k alacsony tőkebevonási szintje az olcsóbb és elérhetőbb hitelforrásokra, a tőkekínálat kedvezőtlen struktúrájára, a szektor magas kockázati szintjére, a kkv-k pénzügyi helyzetének átláthatóságára, valamint a befektetők jog- és érdekérvényesítésének problémáira vezethető vissza.
Emellett a közleményben kiemelik a kulturális és társadalmi okokat is, amelyek elsősorban a bizalmi viszony megteremtésének lehetőségét, időigényét, és jelentős szemléletbeli különbséget is takarhatnak.
A Start Zrt. megítélése szerint a kkv-k tőkeigényének növekedéséhez és tőke-ellátottsági feltételeinek javulásához hosszabb időre lesz szükség.
A tőkefinanszírozás költségesebb finanszírozás a vállalkozások számára, mint a hitel. Így a vállalkozások inkább hitelből finanszírozzák fejlesztéseiket. Míg 1999-ben mindössze 460 milliárd forint volt a kkv-k banki hitelállománya, addig 2007 végére a szektor hitelfelvétele csaknem megtízszereződött, elérte a 4300 milliárd forintot.
A hazai kkv-k saját tőkéje átlagosan 26,8 millió forint volt 2005 végén, tehát a 700.000 magyarországi cégnek együttesen 18.760 milliárd forint tőkéje volt. A saját tőkéhez viszonyítva a banki hitelállomány már 23 százalékot tesz ki, ami a Start Zrt. szerint nem tekinthető alacsony értéknek, figyelembe véve a kkv-k nagyvállalatokénál magasabb hitelezési kockázatát.
A Start Zrt. kedvező fejleménynek tekinti, hogy 2008-tól a korábban banki hitelhez nem jutott mikrovállalkozások rendelkezésére áll az európai JEREMIE forrásokból finanszírozott 83 milliárd forintos kedvezményes Mikrohitel Program is.
A közlemény szerint a néhány tucat Magyarországon aktív kockázati- és magántőke befektető több százmillió eurót szeretne befektetni. Csakhogy méretgazdaságossági okokból ők nem a kkv-k által igényelt 5-150 millió forint közötti befektetési lehetőségeket keresik, hanem a több millió euró értékűeket. A kisebb cégekbe invesztált kisebb befektetések aránytalanul nagy időt vesznek el a befektetést kezelő munkatársaktól.
A 2000 utáni időszakban a tőkekereslet és kínálat ellentmondásának feloldására több állami tulajdonú tőkebefektetési társaság, befektetési alap jött létre, amelyek milliárdos nagyságrendben fektettek be 50 és 300 millió forint közötti tőkét hazai kkv-kba. A programok sikeresek voltak, a vállalkozások jobban bíztak az állami befektetőkben és a befektetett tőke kisebb mérete is jobban megfelelt igényeiknek. Magyarország uniós csatlakozása után ezeket a programokat meg kellett szüntetni, vagy privát tőkét kellett bevonni, mert Brüsszel nem nézi jó szemmel, sőt kifejezetten tiltja a tisztán állami tőkebefektetéseket - olvasható a közleményben.
A tőkebefektetések alacsony szintjének oka továbbá az is, hogy a hazai vállalkozások jelentős részénél a pénzügyi kimutatások nem a vállalkozás tényleges pénzügyi helyzetét tükrözik.
A magas adókat nyögik a vállalkozások
Meglepően jó adatok érkeztek a KSH-tól!
Azt hiszi, rossz a helyzet? Most jön a durva rész
Nagy árat fizetünk az alacsony járulékokért
MTI