.jpg)
A kibővített EU működésének szabályozására kidolgozott, eredeti alkotmányos szerződésről korábban a kormányzó Munkáspárt is referendumot ígért, de a tervezet a holland és a francia népszavazásokon elbukott, mielőtt a brit népszavazást kiírták volna. Az új szerződésről a Labour szerint nem kell referendumot tartani, mert az már nem ölti alkotmány formáját.
Erről azonban komoly belpolitikai vita folyik azóta, hogy az uniós tagállamok vezetői az új szerződéstervezetet tavaly aláírták. A konzervatív ellenzék szerint ugyanis a Lisszaboni Szerződés jórészt csak a nevében különbözik a korábbi alkotmányos tervezettől, tartalmában szinte megegyezik azzal.
Lakásvásárlás akár 0% önerővel, június 30-áig jelentősen csökkentett egyszeri költséggekkel! |
Brit sajtóértesülések szerint a kormányt alaposan meglepte, hogy a felsőbíróság befogadta a keresetet és tárgyalási időt biztosított a beadványnak. Wheeler a konzervatív The Sun - az uniós szerződés ellen annak megszületése óta ádáz kampányt folytató legnagyobb brit tömeglap - hétfői számában azt írta: nem arról van szó, hogy Nagy-Britannia Európa része akar-e lenni, vagy sem, hanem arról, hogy a kormányt szembesíteni kell korábbi népszavazási ígéretével.
Ha Nagy-Britanniában referendumot rendeznének a Lisszaboni Szerződésről, az az egyezség biztos és hatalmas bukását eredményezné, ugyanis a brit választók minden felmérés szerint 90 százalékhoz közeli arányban szavaznának nemmel. A liberális irányzatú Financial Times ugyanakkor a héten esedékes ír népszavazást is "abszurdnak" minősítette.
A londoni gazdasági napilap hétfői szerkesztőségi kommentárja szerint a Lisszaboni Szerződésben semmi olyasmi nincs, ami sértené az ír érdekeket, vagy érdemben érintené az ír alkotmányt. Az írek rosszul tennék, ha elvetnék: ezzel Írország meggyengülne Európában, Európa pedig a világban - áll a Financial Times cikkében.
A lap - utalva arra, hogy a felmérések szerint valós lehetőség az ír elutasítás - "rendkívülinek" nevezi, hogy az írek "ennyire hálátlanok tudnának lenni". Írország több hasznot húzott 35 éves tagságából, mint bármely más tagállam - talán Spanyolországot kivéve -, és nemcsak a Brüsszeltől kapott 40 milliárd euró nettó költségvetési bevétel miatt: Írország már nem a kivándorlók országa, a "kelta tigris Európa egyik nagy sikersztorija" - áll a Financial Times írásában.
Kétséges az ír ratifikáció
Még nem találtuk meg a helyünket az EU-ban
Kovács: Az áfakulcs-emelés igazságos
Egyszerűbb vámügyintézést hiredet a vám és adóügyi biztos
Sokat spórolhatunk az új vámkódexszel (hanganyag)
Új vámkódex az Unióban
MTI