Több aggasztó pontot is látnak az alaptörvényben, így a jövő nemzedékek ombudsmani intézményének beolvasztását egy általános ombudsmani hivatalba - közölték. Példaként említették továbbá, hogy a jövő nemzedékek ombudsmanjának a jövőben nem lesz indítványozási joga az Alkotmánybíróságnál, nem lesz beszámolási joga az Országgyűlés előtt, és nem fordulhatnak hozzá panasszal az állampolgárok.
A Védegylet utalt arra: Fülöp Sándor korábban maga is szorgalmazta, hogy mindezek szerepeljenek az alaptörvényben, de végül nem kerültek bele a szövegbe.
Hozzátették, hogy eltűnt az alaptörvényből a polgári kezdeményezés intézménye, amelynek nemrégiben az Európai Unió a saját szintjén is teret adott, túllépve a tagállami kereteken.
A Védegylet szerint súlyosbítja a helyzetet, hogy az alaptörvény a társadalmi részvétellel együtt az ennek keretet adó demokratikus intézményrendszert is visszabontja. Korlátozza például az Alkotmánybíróságot, hogy saját kezdeményezéséből értelmezze az alaptörvényt és a majdani sarkalatos törvényeket, például környezetvédelmi kérdésekben.
Fülöp Sándor április 25-én - az alaptörvény államfői aláírásának a napján - adott ki közleményt; ebben a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa azt írta: az új alaptörvény kiterjeszti és tovább erősíti a hazai környezetvédelmi jog alapjait, továbbá a legmagasabb szintre emeli a jövő nemzedékek iránti felelősséget.
Az ombudsman szerint Magyarországon sürgősen és határozottan át kell alakítani a környezetromboló életmódot és szemléletet, meg kell változtatni a fenntarthatatlan gazdasági gyakorlatot támogató jogszabályokat. Ehhez az alaptörvény szilárd alapot teremtett - közölte, hozzátéve, hogy az új rendelkezések elismerik az egészséges környezethez való jogot, kiegészítve azt az ennek biztosításához szükséges állami kötelezettségekkel.
MTI