Állami nyugdíj: kiverte a biztosítékot Matolcsy javaslata

A Pénztárszövetség nyílt zsarolásnak tartja a kormány magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos tervezett intézkedéseit, Kolláth György szerint alanyi jogoktól fosztaná meg a munkavállalók egy részét a kormány. Szakértők szerint a megoldás csak államosításként értékelhető, és 100 százalékos átlépést eredményezhet

Pénztárszövetség: ez nyílt zsarolás

A Stabilitás Pénztárszövetség nyílt zsarolásnak tartja a kormány magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos tervezett intézkedéseit, és az ügyben az Alkotmánybírósághoz, valamint a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordult - derül ki a szövetség közleményéből.

A Stabilitás példa nélkülinek nevezi, hogy az ország egyharmadát, több mint 3 millió embert "nyíltan megfenyegessen a kormányzó többség". A szervezet elnöke, Bába Julianna szerint a tervezett intézkedések az Alkotmány szinte összes passzusát sértik, és ellentétesek az Európai Unió alapelveivel is.

A szövetség szerda esti közleményében reagált Matolcsy György szerdai bejelentésére. A nemzetgazdasági miniszter a kormányülést követően azt mondta: a magán-nyugdíjpénztári tagoknak január végéig kell dönteniük, hogy visszatérnek az állami nyugdíjrendszerbe, vagy maradnak az eddig kötelező, mostantól csak önkéntes rendszerben.

Aki a (korábbi) kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszerben marad, s erről nyilatkozik, az a jövőben a munkaadója által befizetett 24 százalékos nyugdíjjárulék utáni összegből, azaz a 70 százalékot kitevő szolidaritási nyugdíj jogosultságból már nem részesedik, csak az önmaga, azaz a munkavállalók által fizetendő 10 százalékos járulék lesz a számláján. Ezenkívül a számláján jóváírják annak a 14 hónapnak a járulékát is, amelyet 2010. október-2011. december között nem utal át a magánnyugdíjpénztárba a költségvetés.

"Aki a már nem kötelező magánnyugdíjpénztárban marad, az kiszerződik az állami nyugdíjrendszerből" - mondta Matolcsy György.

A Stabilitás Pénztárszövetség elnöke ismertette: a pénztárak száz százalékát tömörítő szövetség szerdán beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz és a strasbourgi emberi jogi bírósághoz, mivel álláspontja szerint a tervezett intézkedések súlyosan sértik a jogbiztonságra, a hátrányos megkülönböztetés tilalmára, a szociális biztonságra, a tulajdon védelmére, továbbá az emberi méltóságra vonatkozó alkotmányos és uniós alapelveket.

Ezzel párhuzamosan azt tanácsolják a pénztártagoknak: amíg az Alkotmánybíróság nem dönt a vitatott törvényekről, a nyílt zsarolás ellenére se lépjen vissza senki az állami rendszerbe.

 

Kolláth: súlyos diszkrimináció

Kolláth György szerint a nyugdíj az Alkotmánybíróság korábbi határozatai szerint mindenkit megillető alapvető jog, így annak korlátozására csak kivételesen kerülhet sor. Az alkotmányjogász a Népszabadságnak és a Világgazdaságnak nyilatkozott.

Kolláth György a Népszabadságnak azt mondta: a javaslatot az alkotmánybírák által alkalmazott szükségességi és arányossági teszt alapján lehet vizsgálni, ám egy ilyen lépést nem lehet sem elkerülhetetlennek, sem arányosnak minősíteni.  Az alkotmányjogász szerint a gazdaság helyzete a magánnyugdíjpénztári tagokkal szembeni súlyos diszkriminációt bizonyosan nem indokolja, s a foglalkoztatottak által választható nyugellátási formák (az állami alap és a magánpénztárak) efféle megkülönböztetése sem magyarázható.

Ha a magán-pénztárak kezelésében lévő mintegy kétezer-hétszáz milliárdos vagyon többsége átkerülne az államhoz, oda vélhetően “nem követi” majd a PSZÁF, tehát nem ellenőrzi, hogyan sáfárkodik vele az állam, mivel a felügyeletnek a piaci szereplők ellenőrzése a feladata. Részletek >>>

Nincs olyan alkotmányos elv, amelyre ilyen intézkedést alapozni lehetne, ami szerinte nem más, mint büntetés: aki nem a kormány szándékai szerint cselekszik, az elveszíti a munkáltatói járulék alapján amúgy alanyi jogon járó nyugellátása nagyobb részét - mondta. Kolláth György úgy látja, hogy a tulajdonhoz fűződő jogot nem iktatták ki az alaptörvényből, itt pedig egyfajta államosítási kísérlet folyik. Államosítani éppen lehetne - teszi hozzá -, de csak teljes és azonnali kártalanítás mellett, amelynek a várható hozamokra is ki kellene terjednie.

A Világgazdaságnak azt mondta: "a tegnapi bejelentés rendkívül szélsőséges, már nemcsak az eddig is gondokat okozó tulajdonjog aggályokat veti fel, hanem alanyi jogoktól fosztja meg a munkavállalók egy részét". Hozzátette: Magyarországon alanyi jognak minősül a nyugdíjellátás, ami bíróság előtt kikényszeríthető.

LMP: szabad államosítás

Az LMP szerint az Alkotmánybíróság miatt már nem kell félnie a kormánynak, de az Európai Unió előtt még így is elbukhat a "szabad államosítás" tervével, miszerint: aki nem lép át az állami rendszerbe, az elveszíti a 24 százalékos munkáltatói járulék után fizetendő állami nyugdíjjogosultságát. A Scheiring Gábor LMP-s országgyűlési képviselő által jegyzett közlemény szerint már az első lépés, a 14 hónapos "einstand" sem volt más, mint a szerződéses viszonyokba való önkényes beavatkozás, ugyanis a kormány a mai napig nem mondta meg, mi lesz az átirányított pénzek sorsa. "Most a kormány ezt a sikkasztást egy zsarolással fejeli meg" - írták, mivel szerintük a nyugdíjjogosultság kétharmadának elvétele alighanem a teljes magánnyugdíjpénztári tagságot az átlépésre fogja kényszeríteni.

A járulékot azért beszedik?

Eddig kerültük az államosítás szót nyugdíjügyben, de a mai bejelentés tartalmát már nem lehet enélkül leírni – mondta az Indexnek egy neve mellőzését kérő nyugdíjszakértő. A bejelentés nem lehet másképpen érteni, mint úgy, hogy nem kap állami nyugdíjat, aki magánpénztártag marad. Ezek után nyilván százszázalékos visszalépéssel kell kalkulálni.

Ön átlép a magánnyugdíjpénztárból az állami nyugdíjrendszerbe? Szavazzon! >>

Aki nem lép vissza az állami pillérbe, az jövő februártól kezdve egy fillér állami nyugdíjat sem kap, akármennyi időt is tölt még munkaviszonyban vagy más, nyugdíjjogosultságot egyébként eredményező jogviszonyban, miközben az állam bruttó bére után 24 százaléknyi nyugdíjjárulékot azért beszed tőle nyugdíjazásáig.

Az Index példája szerint a még hatályos szabályok szerint egy olyan személy, aki tisztán az állami pillérben van, kap majd 100 forintnyi nyugdíjat az állami kasszából és máshonnan nincs nyugdíja. Ha ugyanez a személy magánnyugdíjpénztári tag, akkor csak 75 forintot kap az állami pillérből, de még lesz valamekkora összegű – körülbelül 25 forint – járadéka a magánnyugdíjpénztárától.

A Matolcsy által bejelentettek értelmében azonban a magánnyugdíjpénztárban maradó személy elbukja ezt az állami pillérből származó 75 forintot – mégha sok-sok éven át nyugdíjazásáig az állam be is szedi tőle a nyugdíjjárulékot –, és csak a 25 forint körüli magánnyugíjpénztári járadékra számíthat öregkorára, plusz ennek a hozamaira - írja a portál.

Szijjártó: mindenki jól jár

A kormány szerint viszont a nyugdíjmentő törvénycsomaggal mindenki jól jár. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője sajtótájékoztatóján azt mondta, a törvénycsomag keretében megmentik a jelenlegi nyugdíjasok, a magánnyugdíjpénztári tagok és a leendő nyugdíjasok nyugdíját. Ezzel a csomaggal mindenki jól jár - hangsúlyozta. 

A szóvivő kifejtette: azok a magánnyugdíjpénztári tagok, akiknek pozitív reálhozamuk volt, úgy léphetnek majd át az állami nyugdíjrendszerbe, hogy megtartják a pozitív hozamot, azt a jövőre vonatkozólag biztonságba helyezhetik. Jól járnak azok is, akik a magán-nyugdíjpénztári tagságukkal veszteséget szenvedtek el, őket ugyanis az állam kompenzálja az átlépés esetén, és nyilvántartja őket úgy, mintha az állami nyugdíjrendszerben lettek volna - mondta.

Hangoztatta, hogy megmentik a jelenlegi nyugdíjasok nyugdíját is, ugyanis kimondják: a nyugdíjkasszából csak nyugdíjcélú kifizetéseket lehet majd eszközölni.

MTI, Privátbankár, Népszabadság, Világgazdaság