Átcímkézés: nyugodt szívvel megyünk a kisboltba

Az élelmiszerek csomagolásán feltüntetett információk hitelességével kapcsolatban a hazai lakosság negyede szkeptikus. 66%-uk vásárolt már olyan élelmiszert, amely a lejárati időn belül is romlott volt. A fogyasztók leginkább kisboltokban bíznak

Az elfogyasztott élelmiszerek minősége jelentős hatással van a fogyasztók egészségére, életminőségére. A lakosság hazai élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos attitűdjét a vásárlói tudatosság mellett a fogyasztóknak a termékekbe, az azokon feltüntetett információkba, az áru- és üzlettípusokba vetett bizalmával lehet leginkább leírni. E kérdések megválaszolása érdekében a GKI Gazdaságkutató Zrt. az Állami Nyomda Nyrt. megbízásából 2009 márciusában 1000 fős mintán kérdőíves felmérést végzett a magyar lakosság élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos tapasztalatairól, attitűdjéről és véleményéről.

Valamennyi kérdés esetén 10% alatt volt a kérdésre válaszolni nem tudók vagy nem szándékozók aránya, amely jól mutatja, hogy a megkérdezettek nagyon érdeklődőek az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos kérdések iránt.

A csomagoláson feltüntetett információk hitelességével kapcsolatban a hazai lakosság negyede szkeptikus. 17% azok aránya, akik úgy ítélik meg, hogy sok esetben a valóságnak nem megfelelő információk találhatók a termékeken, míg 7% egyáltalán nem hisz a címkéken szereplő adatoknak. A fogyasztók 70%-a kisebb kétségekkel rendelkezik a hitelességgel kapcsolatban, és mindössze 6%-uk bízik meg feltétel nélkül a termékeken szereplő információkban.


A címkéken feltüntetett információk elfogadói között az átlagosan magasabb jövedelemmel rendelkezőket találhatjuk, míg a szkeptikusok között az alacsonyabb jövedelműeket. Ez alapvetően arra vezethető vissza, hogy a magasabb élelmezésre költhető jövedelemmel bíró fogyasztók igényesebb termékeket tudnak megvásárolni, míg a költségérzékenyebb háztartásokban élők kevésbé minőségi termékeket vásárolnak, amelyek körében gyakrabban találkoznak problémákkal. Hasonló okokra vezethető vissza, hogy a címkékkel szemben bizalmatlanok átlagéletkora 5 évvel meghaladja az információkban bízók arányát. Az árérzékenyebb nyugdíjas korosztály is sok esetben az alacsonyabb minőségű, olcsóbb termékeket vásárolja meg.

A személyes tapasztalatokkal kapcsolatban megállapítható, hogy a lakosság nagyobbik része (66%) vásárolt már olyan élelmiszert, amely a lejárati időn belül is romlott volt, vagy más, a valóságtól eltérő információjú címkével rendelkezett. A válaszadók 4%-a ötnél többször, 31%-a ötnél kevesebbszer ugyan, de tapasztalt az elmúlt egy évben hasonlót. A fogyasztók 31%-ának korábbról vannak hasonló tapasztalatai, míg 34%-uk nyilatkozott úgy, hogy sosem találkoztak hasonló problémával. A jövedelem és ezáltal a magasabb minőségű élelmiszerek vásárlása itt meghatározó tényező, amit mutat, hogy ez utóbbi csoportban az egy főre jutó jövedelem magasabb, mint a többi kategóriában.


E kérdés esetében az egyes régiók és településtípusok is mutatnak különbséget. Míg a romlott, vagy hamis információkkal bíró élelmiszerek leginkább az Észak- és Dél-Alföldön fordulnak elő a fogyasztók válaszai alapján, addig a Dunántúlon és Észak-Magyarországon kevesebb ilyen problémával találkoznak a fogyasztók. A válaszokból az is kiderül, hogy városokban, főként a megyeszékhelyeken jóval magasabb arányban fordulnak elő ilyen jellegű problémák, mint a községekben.

A különböző terméktípusok veszélyeztetettségével kapcsolatban a kutatás megállapítja, hogy a hazai fogyasztók elsősorban a hűtést igénylő árufajtákat esetében tartanak leginkább a hamisítástól, a valótlan információktól. A lakosság 78%-a a húsáruk körében tartja a legjellemzőbbnek az információk meghamisítását. A fogyasztók hasonlóan magas aránya a tejtermékeket és tejkészítményeket illetően (65%) is jellemzőnek tartja a hamisítást, míg a mélyhűtött termékek kapcsán is magas ez az arány (61%). Az olyan termékeket, mint a bébiételek és italok, alapvető élelmiszerek, vagy az édességek, snackek a válaszadók 20-25 közötti százaléka ítéli veszélyesnek a hamisítás szempontjából.

A különböző üzlettípusok élelmiszerbiztonságával kapcsolatban megállapítható, hogy a fogyasztók leginkább kisboltokban bíznak. A hazai lakosság 86%-a mindig, vagy általában megbízhatónak tartja az itt megvásárolt termékeket. Jóval kedvezőtlenebb a szuper- és hipermarketek, illetve a diszkontok megítélése. Az első esetében 32%, a második esetében 30% tartja többnyire megbízhatatlannak a vásárolt élelmiszert. Ez, mivel a diszkontok árszínvonala elmarad a „marketek” árszínvonalától egyben azt is mutatja, hogy a magasabb ár nem jelent feltétlenül magasabb biztonságot a fogyasztók megítélése szerint. A legveszélyeztetettebbnek a megkérdezettek „kínai” vagy „lengyel” típusú piacokat ítélik, amelyeket 89%-uk tart megbízhatatlannak. Mindazonáltal a hagyományos piacokról vélekedtek úgy a legnagyobb arányban (24%), hogy teljesen megbíznak az itt vásárolt élelmiszerekben. Szignifikáns területi különbségek csak három üzlettípus esetében figyelhetők meg. A szuper- és hipermarketek, valamint a diszkontok megítélése az Alföldön, valamint a fővárosban és környékén élők körében a legrosszabb.

Ugyanakkor a meleg étel házhozszállításáról Budapesten és agglomerációjában élők vélekednek a legpozitívabban. Kor szerinti megoszlásban csak a fiatalok véleménye mutat az átlagostól eltérőt. Körükben megbízhatóbbnak számít a meleg étel házhozszállítás (87%), míg a hagyományos piacon vásárolt élelmiszerben kevésbé bíznak (74%, míg ez az arány az idősek esetében 81%).

Az élelmiszereken feltüntetett információk felelősségi viszonyaival kapcsolatban igencsak megosztottak a fogyasztók. Bár a jogszabályok értelmében az élelmiszerek minőségért a felelősség elsősorban a termék előállítóját terheli, a biztonságosan előállított áru minőségének megőrzéséért a felelősség részben továbbhárul a forgalmazóra. Így sok esetben nehéz szakmai feladat a felelősség megállapítása. Ez a bizonytalanság jól tükröződött a hazai lakosság véleményében is. Az egyértelmű választ adók valamivel nagyobb arányban (29%) a gyártót tartják felelősnek, szemben a forgalmazóval (25%).

Privátbankár