Áttörést várnak az éghajlatvédelmi kerettörvénytől

A következő másfél évben felállítandó Nemzeti Éghajlatvédelmi Alap kiszámítható és biztos alapot jelenthet a környezetvédelmi beruházásoknak, amelyek így később elősegíthetik a gazdaság élénkítését, a foglalkoztatás növelését, illetve a szociális igazságosság nagyobb érvényesülését - fejtette ki Farkas István, a tervezet kezdeményezőjeként fellépő Magyar Természetvédelmi Szövetség (MTVSZ) elnöke.

Láng István akadémikus, az NFFT tagja szerint egy ilyen alapot elsősorban az ország által értékesített szén-dioxid-kvóták bevételeiből, valamint európai uniós forrásokból lehetne feltölteni.

Magyarország, Nagy-Britannia után a világon másodikként fogadhat el egy átfogó környezetvédelmi szabályozást, amely a kibocsátás csökkentés mellett kiemelt helyen szerepelteti az energiatakarékosság, az energiahatékonyság, és a megújuló energiaforrások részarányának növelését is - húzta alá a professzor.

A tervezet 2020-ig 40 százalékkal, 60 millió tonnára, 2050-ig pedig 80 százalékkal 20 millió tonnára csökkentené a szén-dioxid egyenértékben meghatározott károsanyag-kibocsátást 1990-hez képest. A dokumentum fontos részét képezi az adaptáció, vagyis az eddig bekövetkezett éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, továbbá a természetes növénytakaró rekonstrukciója, valamint a biológiai sokféleség megőrzése - mutatott rá Láng István.

Hozzátette: az éghajlatvédelem mellett Magyarország energiafüggőségének csökkentése is a törvény elfogadása mellett szól.

Az MTVSZ 2008 őszén indított kampányt a klímatörvény elkészítése érdekében, ezt követően a politikai, a tudományos és a civil szférát is magába foglaló NFFT állt a kezdeményezés élére. Az Országgyűlés - a tanács munkájának köszönhetően - 2009 júniusában hozott konszenzusos országgyűlési határozatot a klímatörvény tervezetének elkészítéséről.

Idén sem változik az olajár
Adjon zöld utat irodai megtakarításainak!
Gáz: Amerika újra az élen

MTI