.jpg)
Az operatív teendőket a Nemzeti Vagyonkezelő (NVK) Zrt. végzi, melynek kollektív ügyvezetője a Nemzeti Vagyonkezelő Tanács. Az állami vagyon kétféle - kincstári és üzleti - lehet. A tanács hozza az állami vagyonnal kapcsolatos stratégiai döntéseket, de például jogkörébe tartozik az állami vagyon eladása és a hitelfelvétel is. A tanács hét tagú, az elnökre és három tagjára az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, két tagjára a gazdaságpolitikáért felelős miniszter, egyre pedig az agrárpolitikáért felelős miniszter tesz javaslatot. A kinevezés a miniszterelnök joga, a megbízatás 6 évre szól.
Az NVK Zrt. vezeti az állami vagyonról a nyilvántartást, továbbá előkészíti és végrehajtja a tanács döntéseit. Feladata még, hogy a vagyonnal kapcsolatos ügyekben képviselje az államot. Az NVK Zrt. gazdálkodását 11 tagú ellenőrző bizottság felügyeli. A bizottság elnökét az ÁSZ elnökének javaslatára a miniszterelnök nevezi ki. A tagokat az országgyűlési képviselőcsoportok, valamint az OÉT jelöli, a kinevezés joga esetükben is a miniszterelnököt illeti.
Az állam csak olyan cégben lehet tulajdonos, amelyben a felelőssége nem magasabb a tulajdoni hányadánál, a tulajdoni hányadának pedig meg kell haladnia az 50 százalékot. Állami tulajdon eladására csak az NVK Zrt. jogosult, az értékesítés lebonyolítására azonban közbeszerzést írhat ki. Az eladás versenyeztetéssel történik, de hosszú az a lista, ahol ez nem kötelező. Például verseny nélkül adható el állami vagyon önkormányzatnak, külföldi államnak is.
A törvény várhatóan ez év szeptemberében léphet hatályba, de több szabály - például az is, amely a költségvetési szerveknek pénzért adja használatba a vagyont - csak jövő év első napjától hatályos.
Veres: jobb lesz az élet, könnyebb lesz bevallani
Új költségvetés - amerikai mintára
Egyszerűbb adóbevalláson töri a fejét az APEH
MTI