.jpg)
Veres János, aki csütörtökön tárgyalt az EBRD vezetőivel Londonban, aznap esti tájékoztatóján azt mondta: Magyarország nem gondolja, hogy ezt a "graduációt" siettetnie kellene.
A pénzügyminiszter az EBRD-vel folytatott további együttműködés lehetséges területei között említette a PPP-programok keretében megvalósuló fejlesztéseket, az energiahatékonysági programokat, valamint a magyar vállalkozók külföldi - elsősorban a balkáni országokban megvalósuló - szerepvállalását; ez utóbbiban az EBRD társfinanszírozóként lehet jelen.
Varel Freeman, az EBRD alelnöke, akivel Veres János és a szintén Londonban tartózkodó Kóka János gazdasági miniszter is tárgyalt, a csütörtök esti tájékoztatón úgy fogalmazott: a bank "nem akarja Magyarországot kituszkolni az ajtón", a magyar kormányon múlik a döntés arról, hogy az EBRD még meddig lesz jelen a magyar fejlesztési programokban. "A graduációs folyamatot nem mi kezdeményezzük, hanem a kedvezményezett országok" - mondta Freeman.
A Magyarországgal kapcsolatos tervekről az EBRD egy térségi illetékese a csehországi tevékenység befejezéséről szóló bejelentés napján Londonban azt mondta: az ilyen döntések az adott országgal kölcsönösen születnek, és magyar részről eddig "nem érkezett olyan jelzés", hogy a magyar kormány az EBRD tevékenységének befejezését szeretné. Éppen ellenkezőleg: a banknak jelenleg "aktív programja" van Magyarországon a magánszektorban, illetve a magán- és az állami szektor közös beruházási programjainak (PPP) finanszírozásában. A banki illetékes ezek között említette az útépítést, illetve az energiahatékonysági, valamint a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos együttműködést.
Az EBRD mindazonáltal már tavaly bejelentette, hogy az addig EU-taggá lett nyolc legfejlettebb közép-európai ország mindegyike várhatóan 2010 után "kigraduál" bankból, vagyis nem lesz már szüksége közvetlen EBRD-finanszírozásra. E folyamat jegyében a közép-európai térség részaránya a bank által nyújtott teljes finanszírozási értékből már tavaly is csak 14 százalék volt az előző évi 16 százalék után, miközben Délkelet-Európa és az egykori szovjet térség az új támogatások 86 százalékát kapta.
Jean Lemierre EBRD-elnök az új stratégia tavalyi ismertetése során azt mondta, hogy a bank tevékenységi területén belüli legfejlettebb országok 2001-ben az új finanszírozásoknak még a 45 százalékát kapták, 2010-re azonban arányuk 6 százalék alá csökken.
EBRD: mi sem ússzuk meg a felfordulást
Gyurcsány szerint már csak két évet kell várni
MTI