A gazdasági válság tovább mélyítette a magyarokra jellemző társadalmi depressziót: az élettel való általános elégedettség Magyarországon csak 42 százalékos
A gazdasági válság tovább mélyítette a magyarokra jellemző társadalmi depressziót: az élettel való általános elégedettség Magyarországon csak 42 százalékos
A magyarok és az Európai Unió polgárainak többsége a munkanélküliséget tartja a legjelentősebb problémának - derült ki a csütörtökön Budapesten bemutatott 72. Eurobarométer-felmérés magyar nemzeti jelentésének adataiból.
A 2009 őszén elvégzett közvélemény-kutatás eredményei szerint a megkérdezettek 58 százaléka a munkanélküliséget jelölte meg a legsúlyosabb problémának egy előre összeállított listáról. A korábbi Eurobarométer-felmérések során a munkanélküliséget még soha nem tartották ilyen nagy arányban a legjelentősebb problémának, amellyel az országnak szembe kell néznie - hívta fel a figyelmet Duránszkai Gábor, a magyarországi felmérést készítő TNS Hungary ügyvezető igazgatója.
A gazdasági válság tovább mélyítette a magyarokra jellemző társadalmi depressziót. Az élettel való általános elégedettség Magyarországon továbbra is jóval az EU-átlag alatti: a megkérdezetteknek csak 42 százaléka elégedett az életével, míg az unióban ez az érték 78 százalék. A nemzetközi összehasonlításban - az előző évekhez hasonlóan - továbbra is csak Bulgária előzi meg a magyarokat az elégedetlenség tekintetében.
A világ és az EU gazdasági helyzetét tekintve ugyan a magyarok csaknem harmada számít kedvező fordulatra, azonban saját életében, illetve hazája gazdasági helyzetében - jóval az EU-átlag alatt - már csak 14 százalék vár javulást egy éven belül.
A 72. Eurobarométer-felmérés Magyarországon 2009. október-novemberben készült 1023, 15 évesnél idősebb résztvevő megkérdezésével.
Az EU-ba vetett bizalmat illetően a magyarok kedvezőbben vélekedtek az előző felmérés eredményéhez képest: a legutóbbi közvélemény-kutatás óta eltelt időszakban 4 százalékponttal, 53 százalékra nőtt azok aránya, akik bíznak az unióban. Ez az arány 5 százalékponttal meghaladja az EU-átlagot. 2009 őszére kis mértékben tovább nőtt és 34 százalékra emelkedett azok aránya, akik pozitívan ítélik meg, hogy Magyarország csatlakozott az EU-hoz. A többség, a válaszadók 42 százaléka viszont továbbra is úgy érzi, "se nem jó, se nem rossz dolog" az uniós tagság. A megkérdezettek 22 százaléka látta kifejezetten negatívnak Magyarország csatlakozását.
Magyarországon és az EU többi tagállamában a válaszadók csaknem fele számára az unió az utazás, a tanulás és a munkavállalás szabadságát jelenti. Figyelemreméltó, hogy a magyarok az EU-átlagnál nagyobb arányban társítják az EU-hoz a munkanélküliséget és a magasabb bűnözési mutatót - derült ki a tájékoztatón.
Az Eurobarométer-felmérésben megkérdezték az emberek véleményét az EU további fejlődésével és legfontosabb feladataival kapcsolatban is. A 2009 tavaszán végzett felméréshez képest az euró bevezetésének támogatottsága 3 százalékponttal nőtt a magyarok körében. Az integráció erősítésének irányait tekintve a magyar és a többi uniós válaszadók számára a gazdasági ügyek, az energiakérdések , valamint a szociális és az egészségügyi kérdések a legfontosabbak. A bűnüldözésnek és a bevándorlási kérdéseknek EU-átlagban nagy a jelentőségük, ám Magyarországon ez viszonylag kisebb érdeklődésre tart számot.
A gazdasági válság elleni védekezésben eltér a magyar és a többségi uniós álláspont. Míg a többi tagállamban az emberek a kis- és középvállalatok fokozott támogatásában és az oktatási, képzési és kutatási beruházásokban látják elsősorban a kiutat a válságból, a magyarok inkább a munkanélküliek és a legszegényebb rétegek támogatását szorgalmaznák.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A gazdasági válság tovább mélyítette a magyarokra jellemző társadalmi depressziót: az élettel való általános elégedettség Magyarországon csak 42 százalékos .jpg)
.jpg)
Gyengült a forint árfolyama péntek reggel a főbb devizákkal szemben a nemzetközi bankközi devizapiacon csütörtök estéhez képest. 
