Az elmúlt két évben minden rosszabb lett?

A 2004. évi EU-csatlakozást követően a kutatásban résztvevő kilenc ország lakosainak csaknem fele érzi úgy, hogy hazájában a korrupció nőtt – derült ki a GfK Csoport legfrissebb EU index kutatásából. A 2006 év végi megkérdezés eredményei szerint hazánkban romlott a munkahelyek biztonságának, az egészségügyi ellátás színvonalának, az életszínvonalnak és az árak alakulásának megítélése.

A GfK Csoport 2006-ban immáron harmadik alkalommal végzett kutatást az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozó országok – idén Litvánia nélkül kilenc ország – körében arról, hogyan befolyásolta életkörülményeiket az EU csatlakozás. A kilenc országban zajló 2006. év végi megkérdezés során arról nyilatkoztak az állampolgárok, javultak-e vagy éppenséggel romlottak körülményeik, illetve milyen várakozásokkal tekintenek a következő öt évre.

A legfrissebb kutatás megállapításai szerint, a résztvevő országok állampolgárai úgy érzékelik, a 2004. évhez képest kevésbé van biztonságban munkahelyük: 2004-ben tízből három ember vélte úgy, hogy csökkent a munkahelyek biztonsága, 2006-ban már 37 százalék ez az arány.

Magyarországon szembetűnően rosszabb a foglalkoztatás biztonságának megítélése: hazánkban 2006-ban 66 százalék körül alakult azoknak az aránya, akik szerint a csatlakozás óta romlott a helyzet ezen a téren. Ezzel ellentétes a tapasztalat Észtországban, ahol a megkérdezettek 57 százaléka szerint javult a munkahely biztonsága.

2006-ban Cipruson a legkedvezőbb az egészségügyi ellátás változásának a megítélése: ott a megkérdezettek egyharmada véli úgy, hogy javult az egészségügyi ellátás, amióta az ország az Unió tagja lett.

A megkérdezett országok összességét tekintve 43 százalékos arányt képviselve azok vannak többségben, akik szerint az egészségügyi ellátás színvonala nem változott az EU-ba való belépés óta. A 2005-ben mért 12 százalékról 19 százalékra nőtt azoknak a hányada, akik javulást érzékelnek. Magyarországon ellentétes a tendencia: hazánkban a megkérdezettek 57 százaléka szerint rosszabb lett az egészségügyi ellátás a csatlakozás óta. Előző évben, 2005-ben a magyaroknak még csak 33 százaléka volt hasonló véleményen – ami komoly visszaesést jelent.

2004 óta 58-ról 68 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik szerint nőtt a más EU tagállamokban elérhető munkalehetőségek hányada. A magyarok körében is nőtt az ezen a véleményen lévők aránya, de kisebb mértékben, 37-ről 54 százalékra. Az észteknél, letteknél és a súlyos munkanélküliséggel küzdő lengyeleknél 80 százalék fölött van ez az arány.
A más EU tagállamokban elérhető munkalehetőségek változását érzékelők aránya, 2004-2006 (az adatok százalékban kifejezve)

Hasonlóan pozitív változásokat hozott sokak szerint az EU-csatlakozás a tanulási lehetőségek terén is: 2004 óta 60-ról 71 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik szerint bővültek a más EU tagállamokban elérhető tanulási-képzési lehetőségek. Magyarországon 42-ről 56 százalékra nőtt ez az arány, így jellemzően ezen a téren is mérsékeltebb a javulást észlelők hányada, mint a velünk együtt csatlakozó többi országban.

Magyarországon e körülmény megítélése nem különbözik számottevően a többi résztvevő országban tapasztaltaktól.

A megkérdezettek több, mint fele nyilatkozott úgy, hogy szerinte nem változott a nemzeti identitástudat és a hagyományok tisztelete az EU csatlakozás óta. Kissé nőtt – a 2004. évi 16-ról 22 százalékra – viszont azoknak az aránya, akik szerint ezen a téren negatív változás volt érzékelhető. Az átlagosnál nagyobb arányban vannak jelen a nemzeti identitástudat és a hagyományok tiszteletének romlását érzékelők Cipruson, míg az átlagnál többen érzékelnek javulást ezen a téren Máltán.

Mi, magyarok ötéves időtávban is lényegesen pesszimistábbak vagyunk, mint a kutatásban résztvevő más országok: amíg a résztvevő országok átlagában 38 százalék azoknak az aránya, akik szerint az elkövetkező öt évben javul az egészségügyi ellátás, addig nálunk csak 17 százalék optimista. A munkahely biztonságának javulására a 9 ország átlagában 31 százalék, ezzel szemben Magyarországon csak 14 százalék számít. Az életszínvonalban bekövetkező javulást a kutatás résztvevőinek 39 százaléka, amíg a magyaroknak csak 22 százaléka vár.

2006-ban minden negyedik ember van azon a véleményen, hogy az EU tagsággal egyidejűleg javult az életszínvonal. 2004-ben még csak 12 százalék volt ez az arány. Kimagasló, mintegy 53 százalék, az észtek körében a javulást érzékelők aránya. Magyarországon ezzel ellentétes, tehát romló életszínvonalról számoltak be a megkérdezettek: a 2006. évi 47 százalékról 67 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik szerint romlott az életszínvonal a csatlakozás óta. A kutatásban résztvevő országok közül jellemzően a magyarok a legborúlátóbbak életszínvonaluk változásával kapcsolatosan.

Némiképp – a 2004. évi 36 százalékról 49 százalékra – nőtt azoknak az aránya, akik szerint a korrupció terén romlott a helyzet. Magyarországon 2006-ban ennél is magasabb, 54 százalék a korrupció súlyosbodásáról szóló véleményt osztók aránya, de hasonlóan magas értékeket mértek a kutatók a cseheknél és a szlovákoknál is.

Némileg növekedett azoknak az aránya is az elmúlt években, akik szerint a csatlakozás árnövekedést hozott. 2006-ban a megkérdezettek 78 százaléka gondolja úgy, hogy az EU csatlakozás magasabb árszínvonalat eredményezett. Magyarországon e téren is magasabb, 86 százalék a saját bevallásuk szerint negatív változást tapasztalók arány, de még ennél is többen érzékeltek árnövekedést Lettországban és Észtországban.

Új szelek: Londonban már nem temetnek minket
A karácsony slágere az áruhitel volt
Fidesz: Magyarország a hiány éllovasa az EU-ban
Pesszimista befektetők a kormányintézkedések miatt
Az emberek fele úgy véli, rosszabbul él