Brüsszel a nemzetközi gazdasági válság miatt rendkívüli gazdasági előrejelzést adott ki mind a 27 a tagországról.
Magyarországon idén 1,6 százalékos visszaesést jósol a bizottság, míg jövőre kerek egy százalékos növekedést. Várakozásai szerint hazánkban idén 2, jövőre, 0,4 százalékkal romlik a foglalkoztatás, a munkanélküliek aránya 8,8, illetve 9,1 százalék lesz. Az infláció idén 2,8, jövőre 2,2 százalék körül alakul. Az államháztartási hiány a GDP-hez viszonyítva idén 2,8, jövőre 3 százalék lehet Magyarországon, míg a belső államadósság 73,8, illetve 74 százalékra nőhet.
Az ország helyzetéről készített rövid elemzésben a bizottság megállapította, hogy tavaly év elején a mezőgazdaság javuló teljesítménye és a viszonylag jó exporteredmények még fokozatos élénkülést jeleztek az előző évi lassulás után. A harmadik negyedévben azonban a GDP már 0,1 százalékos hanyatlást mutatott, mivel a belső kereslet csökkenni kezdett. A negyedik negyedévben az elemzés szerint már a pénzügyi válság nyomta rá bélyegét a magyar piacokra, ahol jelentős következményekkel járt. Emiatt pénzügyi korrekciókra és jelentős nemzetközi pénzügyi segítségre volt szükség - emlékeztetett Brüsszel.
Az idei év első felét egyebek között a növekvő hitelköltségek, a fokozódó bizonytalanság, illetve a külkereskedelem romló kilátásai jellemzik. Emiatt a bérnövekedés visszafogása, a foglalkoztatás romlása, illetve a befektetések korlátozása is várható. A háztartások nehezebb kölcsönhöz jutása is hozzájárul a fogyasztás visszafogásához.
Az előrejelzés szerint tavaly 3,3 százalékra becsülhető az államháztartási hiány a GDP-hez képest, és a kiadások további visszafogásának köszönhetően idén tovább hanyatlik. Jövőre a deficit ismét eléri a három százalékot - jósolja a bizottság, megjegyezve, hogy a hivatalos célkitűzésektől való eltérést az eltérő makrogazdasági forgatókönyvek magyarázzák.
A belső államadósság növekedését nemzetközi kölcsönök érkezése, illetve a GDP alakulása teszi feltételezhetővé a prognózis szerint.
Őszi előrejelzésében Brüsszel ez évre még 0,7 százalékos gazdasági növekedést jósolt, 2010-re pedig közel 2 százalékot. Az államháztartási deficit idei hiányát akkor még a GDP 3,3 százalékára tették, az inflációt 3,9 százalékra. A foglalkoztatásban idén és jövőre is egy-egy százalékos csökkenést prognosztizáltak.
3,5 millió munkahely eltűnik
Idén meredeken, 1,8 százalékkal csökken az Európai Unió gazdasága, az eurót használó országoké pedig 1,9 százalékkal átlagosan - derül ki az Európai Bizottság Brüsszelben kiadott gazdasági előrejelzéséből. Az adatok szerint az unióban minden bizonnyal emelkedik a munkanélküliség és a költségvetési hiány, de csökken az infláció. A bizottság emellett súlyos bizonytalanságokra is int a közeljövőre nézve.
A brüsszeli bizottság a nemzetközi pénzügyi, illetve gazdasági válság miatt döntött úgy, hogy a szokásosnál jóval előbb, május helyett már év elején készít egy gazdasági előrejelzést. Ebben tovább rontotta tavaly őszi, már eleve borús várakozásait.
Megállapította, hogy a korábban vártnál erőteljesebb lassulásra kell számítani, de 2009 vége előtt ismét növekedés várható. 2010-ben az idei 1,8 százalékos GDP-csökkenés után már 0,5 százalékos emelkedés várható Brüsszel szerint. Mindez a fokozódó pénzügy válság reálgazdasági hatásainak, a világkereskedelem és a világ össztermelése ebből következő súlyos visszaesésének, és egyes országokban a lakáspiaci korrekciónak tudható be. Az állami kiadások és állami beruházások azonban enyhíthetik ezt a problémát, és az inflációs nyomás enyhülése is hozzájárul a magánfogyasztás serkentéséhez - derül ki a témáról kiadott közleményből, amely azt is megjegyzi, hogy "a tagállamok által 2008 augusztusa óta bejelentett, saját hatáskörben hozott pénzügyi intézkedések körülbelül háromnegyed százalékponttal enyhítik a GDP növekedésének idei visszaesését".
A gazdaság hanyatlása az előrejelzési időszak során lényeges hatással jár majd a foglalkoztatásra és az államháztartásra - vélte Joaquín Almunia gazdasági és pénzügyi biztos. Hangoztatta azt is, hogy "a bizalom helyreállítása érdekében fontos, hogy a tagállamok kifejezett kötelezettséget vállaljanak a megbomlott államháztartási egyensúly helyreállítására amint a gazdaság visszatér a rendes kerékvágásba, mert így biztosítható az államháztartás közép- és hosszú távú fenntarthatósága".
Az előrejelzés szerint tavaly a növekedés a 2007-ben mért közel 3 százalékról 1 százalék körüli értékre csökkent az EU-ban és az euróövezetben egyaránt. Almuniáék szerint a tavalyi utolsó negyedévben világszerte jelentősen visszaesett a gazdasági tevékenység, és ez a tendencia rövid távon valószínűleg folytatódni fog. Tavaly a második félévben az euróövezet fennállása óta először süllyedt technikai recesszióba.
Az idén az EU-ban előreláthatólag 3,5 millió munkahely szűnik meg Brüsszel szerint. A munkanélküliségi ráta 8,7 százalékra nőhet az EU-n és 9,25 százalékra az euróövezeten belül, és a munkanélküliség további emelkedése várható 2010-ben.
A rosszabb kilátások az államháztartási egyensúlyt is megviselik. Az EU tagállamainak államháztartási hiánya az idén megduplázódhat, 2009-ben elérve a 4,5 százalékos átlagértéket (az euróövezetben 1,75 százalékról 4 százalékra nőhet).
Az inflációs nyomás viszont gyorsan mérséklődik a prognózis szerint, a bizottság jelentős mértékben lefelé módosította őszi előrejelzéseit. Az EU tagállamaiban tavaly mért 3,7 százalékról (3,3 százalék az euróövezetben) idén 1,2 százalékra (az euróövezetben 1,0 százalékra) csökken.
Nem mindenhol lesz recesszió
Nem minden kelet-európai EU-tagországnak kell recesszióval számolnia a jelenlegi nehéz nemzetközi gazdasági helyzetben sem: Lengyelország, Csehország, Bulgária és Románia gazdasági növekedése nem lesz negatív az Európai Bizottság előrejelzése szerint.
Az említett országokban is csökken ugyan a növekedés a korábban remélthez képest, de hanyatlással nem kell számolniuk, miközben a térség más országai - köztük a balti államok és Magyarország - gazdasági csökkenéssel küzdenek majd.
Lengyelországban idén 2 százalékos növekedést jósol a brüsszeli uniós testület, amely ezúttal már számos negatív tényezőt figyelembe vett - igaz, még sok bizonytalanságra is utalt. Csehországban 1,7 százalék emelkedés várható, míg Bulgáriában és Romániában 1,8-1,8 százalék.
Borítékolják a hétfői felest és a nagyobb zakót
Az EBRD nem áll le a pénzosztással
A jegybank foglalkozhat végre a gazdasággal is
Nem az infláción múlik a kamatvágás
L, V, W: recessziós keresztelő az elemzőknél
Inflációs bullt dobtak az elemzők
MTI
Az év második fele előtt kevéssé valószínű, hogy fokozatosan javulóra fordulna a magyar gazdaság növekedése - vélte Brüsszelben kiadott előrejelzésében az Európai Bizottság
Nem világos, hogy melyik oldalon harcolnak.


