A vasárnap megtartott parlamenti választásokon az SPÖ szerezte a legtöbb szavazatot (29,7 százalékot), az ÖVP a voksok 25,6 százalékát gyűjtötte be. A csúfos eredmény nemcsak a két párt számára történelmi mélypont, de egyszersmind a nagykoalíciós kormányzási forma elutasítása is a szavazók részéről. Ennek ellenére a kialakult erőviszonyok fényében - lényegesen összezsugorodott többségi hányaddal - az SPÖ-ÖVP összefogása tűnik a legvalószínűbb megoldásnak a kormányalakítás szempontjából.
Bár a választási hadjáratban kevés szó esett az európai uniós politikáról, elemzők szerint éppen az EU-val szembeni magatartás lehet a legkeményebb dió egy esetleges piros-fekete kormányprogram összeállításakor. Az előző nagykoalíció felrúgásához is az SPÖ-nek az a váratlan húzása szolgáltatta a közvetlen ürügyet, hogy júniusban nyilvánosságra hozta: fontos uniós szerződések dolgában a jövőben elengedhetetlennek tartja népszavazás kiírását. Az ÖVP a kormánymegállapodás felrúgásával vádolta partnerét, szemére vetve, hogy felsorakozott az unióval szemben ellenséges jobboldali-populista pártok, az FPÖ és a BZÖ mögé. Nem sokkal később fel is bontotta a koalíciót.
A néppárt továbbra is a leghatározottabban ellenzi a referendumok gondolatát, miként az SPÖ is ragaszkodik júniusi irányelvéhez. Tudnak-e kompromisszumos megoldást találni? - találgatják az elemzők.
Werner Faymann szocdem elnök - várhatóan ő kapja majd a kormányalakítási megbízást - a Kleine Zeitungnak adott interjúban kifejtette: olyan kormányprogramhoz semmi esetre sem adja nevét, amely egyértelműen kizárja a népszavazás lehetőségét. El tud viszont képzelni egy olyan paktumot, amelyből egyszerűen kimarad, hogy mi az eljárás EU-szerződések jóváhagyása esetén.
Az ÖVP egyik vezetője, Michael Spindelegger a Die Presse pénteki számában ezt teljességgel elfogadhatatlannak nevezte. "Természetesen egy kormánynak világosan meg kell mondania, hogy milyen politikát követ EU-kérdésekben" - szögezte le. Szerinte a referendum ügye igen komoly akadályt képezhet egy újabb koalíció útjában, de "a béklyót maguk a szociáldemokraták rakták a lábukra, hát most szabaduljanak is meg tőle".
"Álláspontunk egyértelmű, és egy tapodtat sem engedünk belőle" - hangzott a válasz Josep Capnak, az SPÖ frakcióvezetőjének szájából. Közölte, hogy a párt kitart elhatározása mellett: népszavazást fog kezdeményezni minden egyes, az alpesi ország alapvető érdekeit érintő uniós szerződés elfogadásáról, illetve akkor, ha az okmány az unió szerkezetének jelentős módosulását irányozza elő. Mint mondta, legközelebb ilyen helyzet akkor adódhatna, ha új EU-reformszerződést terjesztenek elő, amire igen csekély az esély. Éppen ezért értelmetlennek tekinti, hogy egy kormányprogramban "miként cselekednénk, ha...", filozófiai jellegű feltevéseket is rögzítsenek.
Az ÖVP részéről azonban a legmesszebbmenőkig irreálisnak tartják az SPÖ alkuajánlatát. Spindelegger felhívta a figyelmet arra is, hogy a néppártban még továbbra sincs döntés arról, részt kíván-e venni az új kormány munkájában, vagy pedig ellenzékbe vonul.
Heinz Fischer köztársasági elnök - miután konzultált a nemzeti tanácsba (parlament) bekerült öt párt vezetőjével - várhatóan a jövő héten jelenti be, hogy kit bíz meg a kormányalakítással.
Svájc álmaink országa
Korrupció: Magyarország áldozat
Meghallottak minket az osztrákok?
MTI