A jobbközép többség fennmaradása várható az EP-ben a választások után is, de ez mellékes ahhoz képest, hogy várhatóan tovább csökken a szavazói érdeklődés
A jobbközép többség fennmaradása várható az Európai Parlamentben (EP) a június 4. és 7. között tartandó választások után is, de ez tulajdonképpen mellékes ahhoz képest, hogy várhatóan tovább csökken a szavazói érdeklődés - derül ki meglehetősen egybehangzóan közvélemény-kutató intézetek felméréseiből és politikai kutatóműhelyek elemzéseiből.
Az EP-képviselőket 1979 óta választja közvetlenül az uniós tagországok lakossága. A részvételi hajlandóság azonban a kezdeti lelkesedés után az elmúlt harminc évben fokozatosan csökkent. Egyes előrejelzések szerint idén a választásra jogosult 375 millió európai polgárnak csupán mintegy egyharmada szavaz majd. Ez jócskán elhomályosíthatja bármelyik politikai oldal győzelmének fényét.
Öt évvel ezelőtt még 45 százalékos volt a részvételi arány. Ha valóban ilyen nagy lesz a részvétel visszaesése, az az elért helyezéstől függetlenül az egész európai politikai elit számára vészcsengőt kell majd, hogy jelentsen: az emberek egyre kevésbé gondolják, hogy fontos szerepet játszik az életükben az Európai Parlament, amely pedig a korábbi években a tagállami kormányokat képviselő tanács mellett úgynevezett együttdöntési jogot szerzett magának számos lényeges kérdéskörben.
A két helyen - felváltva Strasbourgban és Brüsszelben - ülésező, nagy létszámú és hatalmas apparátussal működő EP mindmáig nem tudta olyan mértékben meggyőzni a lakosságot saját fontosságáról és hatékonyságáról, mint amilyen mértékben megtestesíti a "jó pénzért sokat beszélő eurokraták" testületét.
A szocialisták 1994-ben vesztették el relatív többségüket az EP-ben, azóta a néppártiak alkotják a legnagyobb frakciót. Alighanem így lesz ez a nyáron megalakuló, új összetételű testületben is, annak ellenére, hogy a brit konzervatívok - több cseh jobboldali politikussal együtt - ezúttal a néppártról leválva kívánnak majd önálló képviselőcsoportot alkotni. Az Európai Néppárt az eddigi parlamenti elnök, a német Hans-Gert Pöttering helyett a hírek szerint vagy a lengyel Jerzy Buzeket vagy az olasz Mario Maurót kívánja a házelnöki székbe ültetni.
A gazdasági válság az eddigi előrejelzések szerint nem váltja ki a középbal iránti rokonszenv növekedését. A szocialisták ugyan hangoztatják, hogy keveslik a gazdaságélénkítő intézkedéseket, de nem látszik, hogy ez népszerűségük növekedéséhez vezetne.
Európa többségében jobboldali színezetű kormányok vannak, és ezek a válság nyomán "baloldalinak látszó" intézkedéseket hoztak: állami tőkeinjekciókkal, a bankok feletti szorosabb felügyelettel igyekeznek mérsékelni a visszaesést. Egyes politikai elemzők szerint a lakosság jelentős része úgy véli, a válságot nem a jobbközép politikusok, hanem a mohó bankárok okozták, és ha mégis tetten érhető a politika felelőssége, akkor a balközépet is "társtettesnek" tartják.
Megfigyelhető ugyanakkor a radikálisabb baloldal pozícióinak bizonyos mértékű erősödése, amiből szintén nem profitálnak a szocialisták. Emellett - lévén szó mégiscsak európai választásokról, nem csupán hazai pártszimpátiákról - tapasztalható a jobboldali "euroszkeptikusok" vagyis az európai integráció lazítását akarók erősödése, főként annak nyomán, hogy a lisszaboni szerződést tavaly megtorpedózó ír Libertas megvetette a lábát több EU-országban.
Az eddigiek alapján valószínűsíthető, hogy az EP-választások nyomán megalakuló, új összetételű Európai Bizottságban - az unió "kormányában" - megőrzi elnöki posztját a portugál néppárti José Manuel Barroso. Állítólag őt támogatja még a munkáspárti kormányú Nagy-Britannia és a szocialista irányítású Spanyolország is. Poul Nyrup Rasmussennek, az európai szocialisták dán elnökének az esélyei jelenleg minimálisak.
Egyes politológusok az EP-választások iránti mérhető közönyösség okait kutatva megjegyzik azt is, hogy az Európai Parlament sokak szerint híján van igazán sodró erejű, magukkal ragadó személyiségeknek, olyan karakteres politikusoknak, akiknek a szavára "nem lehet nem felfigyelni". Ez alól az egyik kivétel többek szemében az időnként különösen érdes nyelvű Martin Schulz, a szocialisták német frakcióvezetője, aki azonban - úgy hírlik - EU-biztosi állásra pályázik, tehát ki akar vonulni a parlamenti vitákból. A néppártiak eddigi frakcióvezetője, a francia Joseph Daul nagyon szakszerűen végezte munkáját, de túlzás lenne azt gondolni, hogy emlékezetes mondatokkal, fellépésekkel véste be magát a közvélemény tudatába.
Aligha vitatható, hogy kiemelkedően színes egyéniség Daniel Cohn-Bendit, az egykori diáklázadások ideológusa, a Zöldek eddigi frakcióvezetője. Érdekes volt megfigyelni, mennyire közös hangot talált egymással - az európai integráció elmélyítésére való közös törekvés jegyében - a mélyen konzervatív meggyőződésű Pöttering és a finoman szólva is nonkonformista múltú Cohn-Bendit, például akkor, amikor Václav Klaus cseh államfő unióellenes retorikájával szálltak szembe együttesen. Ám Cohn-Bendit mégis csak egy szűkebb réteget képes "elvinni a választásra".
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A jobbközép többség fennmaradása várható az EP-ben a választások után is, de ez mellékes ahhoz képest, hogy várhatóan tovább csökken a szavazói érdeklődés .jpg)
.jpg)
Kína és az Egyesült Államok sem akar háborút az indiai- és csendes-óceáni térségben – hangoztatta az Egyesült Államok hírszerzésének elnöke. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
Trump visszatért – és vele jött a piaci felfordulás is
