A magyar lakosság 41 százaléka internetezik rendszeresen, 30 százaléka gyakran olvas online híreket, a felnőttek 13 százaléka az internetről értesül először a vezető hírekről
Hozzátették, hogy - miközben a lakosság 41 százaléka netezik rendszeresen, azaz legalább hetente egyszer - minden kilencedik felnőtt az interneten keresi a leggyakrabban a híreket; ez utóbbiak többsége számára már elsődleges hírforrásnak számít az online média.
A teljes mintában 100 megkérdezett közül 71-en állították, hogy naponta egy óránál többet tévéznek, 74-en a nyomtatott médiára napi harminc percnél kevesebbet szánnak, míg 62 százalékuk úgy nyilatkozott: egyáltalán nem, vagy negyedóránál kevesebbet internetezik. A világhálót használók fele azonban napi egy óránál többet tölt az információs szupersztrádán.
A rádióból és a nyomtatott sajtóból történő tájékozódás gyakorisága nem változott számottevően, az interneté erőteljesen nőtt, a televízióé pedig kicsit csökkent. Míg a teljes lakosság körében az emberek csupán 30 százaléka tájékozódik gyakran az interneten, ez az internetezők között már 64 százalék, miközben a televízióból gyakran tájékozódók aránya 78-ról 65 százalékra csökkent. Míg a teljes lakosságnak csak 13 százaléka, az internetezőknek 31, a "csak online" hírfogyasztóknak pedig már 65 százaléka értesül először az internetről a vezető hírekről. A 18-34 évesek közül minden negyedik megkérdezett tartozik e körbe, míg az 55 évnél idősebbek körében ez az arány csupán 3 százalék.
Az internetezők és a "csak online" hírfogyasztók között is az országos hírportálok számítanak a legnépszerűbb online hírforrásnak. A televíziók, rádiók és nyomtatott lapok hírportáljai jóval kisebb, nagyjából a nemzetközi hírportálokkal azonos szerepet játszanak a tájékozódásban. A "csak online" hírfogyasztók a hírportálok minden típusán nagyobb arányban tájékozódnak, mint az internetezők.
A teljes lakosság a televíziót, míg az internetezők és a "csak online" hírfogyasztók az internetet tekintik a leghitelesebb hírforrásnak.
Az internezők és a "csak online" hírfogyasztók a nyomtatott sajtóban inkább, a rádióban viszont kevésbé bíznak meg az országos átlagnál - állapítják meg a kutatás Indexen publikált összegzésében, amelyben azt a következtetést vonják le: az internetezés jelentősen megváltoztatja a magyarok hírfogyasztási szokásait, amit az is mutat, hogy "minél többet tájékozódik valaki az interneten, annál kevésbé tekinti hiteles hírforrásnak a televíziót".
Hat vírus jut minden internetezőre
Internetes telefonálás: úgy terjed, akár egy vírus
Egymilliárd számítógépnek van gazdája
Az internetes nemzedék diktálja az ütemet
Az internet nyomta meg a sajtóreklámokat
MTI
A Scotland Yard kizárta a terrortámadás lehetőségét. 
