Kapás Katalin, a MOKK elnöke újságíróknak elmondta: céljuk, hogy olyan javaslatokat tegyenek, amelyek a társadalmi igényekhez igazodnak. Az elnök és Tóth Ádám elnökhelyettes példaként említették, hogy gyermektelen házaspárok, illetve regisztrált élettársak esetében az egyik fél halála esetén, végrendelet hiányában a vagyont nem az özvegy fél örökölné meg automatikusan, mint eddig. A tervezet szerint az elhunyt után a társ illetve az elhunyt felmenői, szülei örökölnének.
Az új polgári törvénykönyv tervezetéhez április 30-ig van lehetőség észrevételeket tenni. A MOKK április 10-én teszi le javaslatait a kodifikációs bizottságnak, illetve írásban is eljuttatják javaslataikat a jogalkotóknak. |
Szintén változtatást javasolnak a közjegyzők azoknak az eseteknek a jogi szabályozását illetően, ahol az elhunyt házas- illetve élettársnak korábbi kapcsolataiból született gyermekek között oszlik el az örökség. Ezekben az esetekben a gyermekek az örökösök, az utolsó élet- illetve házastárs pedig haszonélvezeti jogot kap. Tóth Ádám szerint ez a szabályozás felesleges terheket róhat mind a gyermekekre, akik nem jutnak hozzá az örökségükhöz, mind az özvegyre, aki nem tudja pénzzé tenni a haszonélvezeti jogát. Ezért a MOKK azt javasolja: hogy a túlélő házastárs által lakott lakás és berendezési tárgyak esetében maradjon fenn az eddigi öröklési rend, ám a többi vagyontárgy esetében a társ is örököljön egy "gyermekrésznyit". Vagyis például ha az elhunytnak három gyermeke örököl, akkor a túlélő házastárssal együtt a lakáson és annak berendezésén kívül a vagyon egynegyede illetné meg őket.
Kapás Katalin és Tóth Ádám arról is beszéltek, hogy a jogszabálytervezet a törvényes örökléshez képest előtérbe helyezi a végrendeleti öröklést. Mint mondták, ma Magyarországon csak az állampolgároknak mintegy húsz százaléka ír végrendeletet. Hangsúlyozták: a végrendelet nem a halál közvetlen közelében megtett nyilatkozat - mint ahogy sokan gondolják -, hanem a rendes gazdálkodás, a gondosság része. |
A közjegyzők szóltak a tervezet pozitív változásairól is példaként említve az utóöröklés intézményének bevezetését. E szerint végrendeletben rögzíthetővé válna, hogy az örökös halála esetén az örökölt vagyon kire szálljon. A közjegyzők példaként említették, hogy egy gyermektelen házaspárnál a férj rendelkezhet úgy, hogy a felesége örökölje a vagyont, de az ő halála esetén ne a feleség családjára hanem az ő családjára szálljon vissza az örökölt vagyon. A közjegyzők hangsúlyozták: ez a szabályozás nem teszi lehetővé, hogy valaki például dédunokáig levezetve rendelkezzen a vagyonáról, csak egyszeri lehetőség.
Januárban 8 milliárd illetéket fizettünk
Sok kis per az állam ellen