Az oroszok kérik a sarkot

Oroszország benyújtotta az Északi-sarkvidék jelentős részére vonatkozó területi igényét az ENSZ illetékes bizottságához - közölte Alekszandr Bedrickij, az Orosz Hidrometeorológiai Hatóság vezetője.

Bedrickij annak kapcsán beszélt, hogy a kormány ülésén szerepel az északi-sarki orosz érdekek biztosításának kérdésköre. "A sarkvidék övezetéhez különleges érdekeink fűződnek. Az ENSZ-hez benyújtott dokumentumban pontosítjuk a kontinentális talapzat határait, igényünk teljesülése esetén 1,2 millió négyzetkilométerrel nő az az övezet, ahol gazdasági tevékenységet folytathatunk" - mondta.

Az ENSZ illetékesei megteszik észrevételeiket az orosz dokumentummal kapcsolatban, és ezek alapján "pótlólagos munkát kell majd végezni" - mondta Bedrickij, hozzátéve, hogy ezeket a kérdéseket fel kívánja vetni a kormány ülésén is, ahol az Arktisz fejlesztését vitatják majd meg egyebek között ökológiai, szállítási és társadalmi-gazdasági szempontból, de szó lesz a Déli-sarkon folyó orosz kutatómunkáról is.

Az Északi-sarkot illetően Bedrickij hangsúlyozta: a Föld nyersanyagkészletei fogynak, a kitermelés észak felé tolódik el.

Oroszország 2001 óta szorgalmazza, hogy az ENSZ ismerje el az Arktisz kétharmad részét, benne magát az Északi-sarkot is orosz felségterületnek. A jogigényt arra alapozzák, hogy az Északi-sarkvidék alatt a kontinentális talapzat folytatódik, s ezt igyekeznek kutatásokkal alátámasztani.

Az igény jelképes megerősítéseként orosz tudósok augusztusban két mini-tengeralattjáróval lemerültek az Északi-sarknál a tengerfenékre, oda titánból készült nemzeti színű,  zászlót jelképező tárgyat rögzítettek, továbbá a fenékről mintákat hoztak fel. Mindezzel az orosz igény jogosságát igyekeztek alátámasztani.

Dánia, az Egyesült Államok, Kanada és Norvégia szintén jogot formál az Északi-sarkvidék egyes részeire.

Hajózható az Északi-sark
Az oroszok minden vágya a fenék
Harc indulhat a sarki olajért

MTI