Az SZDSZ kiszállt

Az SZDSZ elnöke a rendkívüli küldöttgyűlés után kijelentette: a békés, csendes válásban érdekeltek, és nem érdekük a kormány bukása. A szakítás oka nem az, hogy Horváth Ágnest menesztették, hanem hogy a koalíció már nem működött jól. Az utolsó évben a két párt együtt talán rosszabbul teljesített, mint amire külön-külön képes lett volna - mutatott rá.

Kóka János szerint a kormány teljesítménye gyenge, a koalíció működése, minősége lassan, fokozatosan, lépésről-lépésre kopott el. Magyarország gazdasági értelemben a térség gyenge és sebezhető országa lett. A rossz teljesítményben benne van az SZDSZ is, és persze benne van "a minden kritikát alulmúló" ellenzék is.

Kóka János szerint új liberális koalícióra van szükség, az SZDSZ-en belül össze kell fogniuk a politikusoknak. A pártelnök azt mondta, koalíciós együttműködést szeretne kötni Fodor Gáborral.

Folytatni kell a párt szervezeti erősítését és választási kabinetet kell felállítani azért, hogy a következő választáson jól szerepeljen a párt - tette hozzá. A pártelnök kiemelte: az SZDSZ-nek készülnie kell az előrehozott választásokra. Meglehet, hogy már ősszel kiderül, hogy nem tartható a kisebbségi kormányzás. Ebben az esetben jövő tavasszal előrehozott választások lehetnek.

Fodor Gábor is a kilépés mellett érvelt, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy téved, aki szerint a kilépés gyógyír minden bajra. Az országnak stabil, tevékeny kormányra van szüksége, nem pedig bizonytalan, "gúzsba kötött kisebbségi kormányzásra" - húzta alá.

Fodor Gábor szerint az SZDSZ előtt ma három lehetőség áll: a feladás, a kiugrás vagy a megújulás. A politikus úgy gondolja, hogy személyi és tartalmi megújulásra egyaránt szükség van. "Az új vezetés vissza fogja hozni a senki földjéről az SZDSZ-t a magyar politikai térképre" - jelentette ki. Hosszú távú célnak azt nevezte, hogy az SZDSZ-t erős középpárttá tegyék. A politikus azt várja, hogy a Szabad Demokraták Szövetségéhez csatlakozzanak a jobboldali liberálisok, a szociálliberálisok és a zöld liberálisok is, hogy olyan befogadó, nyitott párttá váljanak, amelynek vezetői képviselik és egyesítik az irányzatokat.

Horváth Ágnes egészségügyi miniszter arról beszélt, hogy a népszavazás igazi kára az volt, hogy elvette a szocialistáktól a "maradék bátorságot" a továbblépéshez.

Igazi kormányátalakítás, teljesen új arcokkal Eltűntek a választók az MSZP és az SZDSZ mögül Előrehozott választás? Egyelőre nem reális

Az SZDSZ koalícióból történő kilépésével a jelenlegi 210 fős kormánytöbbség megszűnik: az MSZP-nek 190 országgyűlési képviselője van, de Horn Gyula és Toller László betegsége miatt ténylegesen 188 szocialista képviselő van az Országgyűlésben.

A kisebbségi kormányzás az Országgyűlés működésében eddig még nem alkalmazott megoldásokhoz vezethet. Így például tíz bizottságban az ellenzék kerülne többségbe, változna a vezérszónokok felszólalási sorrendje, időkeretes tárgyalásnál a kormánypárti időkeret kizárólag az MSZP-t illetné meg, emelkedhet az Országgyűlés által visszautasított interpellációk száma, több feladat hárulhat a házelnökre, valamint elképzelhető, hogy vissza kell térni ahhoz: a napirendet gombnyomással szavazzák meg. A bizottsági helyeket ugyanakkor várhatóan nem kellene újraosztani.

A kisebbségi kormányzással összefüggésben szocialista és szabad demokrata politikusok úgy vélekednek: ez alkalmassá teheti a kormányt arra, hogy kitöltse a ciklusát, míg más, főképp ellenzéki vélemények szerint Magyarországon előre hozott választásokra lenne szükség.

Új választásra kétféle módon kerülhet sor: vagy egyszerű többséggel feloszlatja magát az Országgyűlés, majd az államfő új választást ír ki, vagy a miniszterelnök lemond, és 40 napig nem találnak olyan személyt, aki mögött a parlamenti többség fel tudna sorakozni egy bizalmi szavazáson. A 40 nap elteltével az államfő új választást ír ki. Addig, az átmeneti időben a korábbi kormány marad a helyén ügyvezetőként. Ez azt jelenti, hogy az új kormány felállásáig nem hozhat önálló hatáskörben kormányrendeletet, és nem köthet nemzetközi szerződéseket sem.

Az SZDSZ-nek és az MSZP-nek is jót tehet a koalíciós szakítás, előrehozott választásokkal pedig továbbra sem kell számolni - nyilatkozták az MTI-nek elemzők.

Kiszelly Zoltán politológus szerint a jelenlegi helyzet előnytelen a Fidesznek. Az ellenzéki pártnak ugyanis az lenne az érdeke, hogy - a lengyel és a szlovák példának megfelelően - a jelenlegi kormány véghezvigye a szükséges és népszerűtlen reformokat, hogy azt ne a kormányra kerülő Fidesznek kelljen megtennie. A szocialisták azonban úgy tűnik, hogy nem fogják ezt a szívességet megtenni a Fidesznek, hiszen ez a lengyel és a szlovák baloldal megsemmisüléséhez vezetett.

Az MTI úgy értesült, hogy a miniszterelnök - az önálló MSZP kormányzás jegyében - nagyléptékű kormányátalakítást tervez. Várhatóan létrejön egy gazdasági és fejlesztési csúcsminisztérium, amelyet valószínűleg Bajnai Gordon, az önkormányzati tárca jelenlegi vezetője irányít majd. Létrejön külön fejlesztési kabinet is, és a kutatás-fejlesztésre új miniszteri posztot hoz létre a kormányfő.

Gyurcsány Ferenc az ATV kereskedelmi csatorna műsorában a miniszterjelöltek személyéről nem akart nyilatkozni, annyit viszont közölt, hogy az újonnan felkért tárcavezetők többsége nem az MSZP-frakcióból és nem a szocialista párthoz kötődő világból érkezik.

Egyre közelebb kerülünk a kisebbségi kormányzáshoz
A többségnek nem tetszik a kisebbségi kormányzás
Kóka: Az erő a gazdasági vezetőkben van
MSZP: megpróbálják, de ha nem megy, nincs mese
Elsejétől olyan jöhet, ami még nem volt
Kóka: Nem volt más választásunk
Ráuntunk a pártokra

MTI