
A kormány adócsomagjának elfogadásával megszűnne a munkáltatók által adott természetbeni juttatások adómentessége. A kormány szándéka szerint jövőre a munkáltatónak az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári hozzájárulás valamint a magánnyugdíjpénztári kiegészítés teljes összege után 54 %-os adó- és további 27%-os járulékfizetési kötelezettsége keletkezne. Jelenleg az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak tagjai részére a munkáltató havi tagdíj hozzájárulása (munkáltatói hozzájárulás) a tárgyhó első napján érvényes minimálbér 50%-áig, egészség illetve önsegélyző pénztárakba történő befizetés esetén a minimálbér maximum 30%-áig adómentes a magánszemélynél.
A Stabilitás Pénztárszövetség hangsúlyozza, hogy az önkéntes kölcsönös pénztári tagdíj hozzájárulás (munkáltatói hozzájárulás), valamint a magánnyugdíjpénztári kiegészítés megadóztatatása igen kedvezőtlen folyamatokat indítanának el.
Az Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesülés azt javasolja, hogy a meleg étkezési utalványokat legfeljebb 10% adóval terheljék. Részletek >> |
A munkáltatói hozzájárulás adóztatása ellehetetlenítené a hozzájárulási „hajlandóságot”. Az új javaslat ellentmond annak a közel két évtizede megfogalmazott, és azóta is folyamatosan hangoztatott mindenkori kormányzati célnak, mely szerint erősíteni kell a társadalom tagjainak öngondoskodását, el kell érni, hogy az állampolgárok több területen is nagyobb részt vállaljanak az egészségügyi, a szociális helyzetük javításában, illetve előre gondoskodjanak az időskori megélhetésükről (legalább kiegészítő jelleggel). Az egészségügyben, az utóbbi években is folyamatosan korlátozott egészségpénztári szolgáltatások próbálják erősíteni az egészséges életmódra nevelést, a betegség megelőzést és így betölteni az öngondoskodás szerepét. Amennyiben a munkáltatói hozzájárulás megadóztatásra kerül, várhatóan megszűnnek majd a nyugdíj-kiegészítések és a még meglévő egészségpénztári szolgáltatások igénybevétele is.
Az önkéntes pénztári tagdíjbevétel mintegy 70-80%-a származik a munkáltatói befizetésekből. A munkáltatói hozzájárulás nagymértékű megadóztatásával előreláthatóan jelentősen szűkül majd e béren kívüli munkáltatói juttatások köre, hiszen nem várható, hogy a munkáltatók pénztári hozzájárulást fognak fizetni a dolgozóknak, ha az 54 %-os adóval és 27 %-os járulékkal terhelt lesz. Ez várhatóan a munkavállalók érdekeinek erőteljes csorbulásához vezet, hiszen legkedvezőbb esetben is az új adóteherrel csökken a pénztári számlájukon jóváírandó összeg. Az is vitatható, hogy a társadalompolitikailag preferált célokat szolgáló munkáltatói befizetések adóterhe lényegében megegyezzen (esetenként magasabb legyen) a felhasználási korlátok nélküli munkabérnél. Az pedig végképp nehezen indokolható, hogy a hosszú távú megtakarítást szolgáló önkéntes pénztári munkáltatói támogatás után miért kell magasabb adót fizetni, mit jónéhány 32 %-os adófizetési körbe tartozó természetbeni juttatás után.
Szavazzon és mondja el véleményét! Ön milyen értékhatártól tartaná elfogadhatónak az ingatlanadó bevezetését? |
Az új adójavaslat-csomag bevezetése egyet jelentene az 1994 óta felépült öngondoskodás rendszerének feladásával - írja közleményében a Stabilitás Pénztárszövetség.
A Stabilitás Pénztárszövetség – megértve a költségvetés nehéz helyzetét is - a következő kompromisszumos javaslatot teszi: egy minimális önkéntes pénztári munkáltatói támogatásig (például havi 5 ezer Ft/fő összegig) maradjon meg az adómentesség, e felett a mai adómentes határig a pedig terhelje 32 % szja a hozzájárulást, e felett pedig ne lehessen munkáltatói támogatást adni.
A hazai magánnyugdíjpénztárak vezetői szerint nem rázza meg a szektort az, ha kormányzati elképzelések szerint vissza lehetne lépni a tisztán állami nyugdíjrendszerbe. Részletek >> |
A Stabilitás Pénztárszövetség elnöke elmondta: "A jelenlegi pénzügyi-gazdasági válság következményeinek orvoslása azonban a Pénztárszövetség megítélése szerint is rendhagyó átmeneti intézkedéseket követel meg. A nyugdíjpénztári megtakarításokon 10 év alatt megtermelt hozam veszett el átmenetileg a válság következtében, aminek a visszatérülése biztosan bekövetkezik majd, de ehhez több évre is szükség lesz. A közeli években nyugdíjbavonulók esetében nincs garancia a megtérülésre, ezért a TB rendszerbe visszalépés lehetőségének átmeneti megnyitásával az idősebb korosztály számára a Pénztárszövetség a jelenlegi helyzetben egyetért. Ugyanakkor a visszalépés lehetőségét az 52 éves életkor határ helyett magasabban, az 55. életévnél húzná meg. Figyelembevéve a nyugdíjkorhatár 65. életévre emelését is a magánnyugdíjpénztári rendszerben maradók számára már így is elég hosszú megtakarítási időszak állna rendelkezésre ahhoz, hogy a magánnyugdíjpénztárból származó nyugdíjak versenyre kelhessenek az állami nyugdíjszinttel. ” nyilatkozta Nagy Csaba, hozzátéve, hogy a pénztárak közötti átlépések feltételrendszerének szigorításával teljesen egyet ért.
Utolsó fillérig: adócsökkentés lesz a vagyonadóból
Oszkó kegyetlenül lesújt az adócsalókra
Oszkó: az adótörvény 15 ezerrel növeli a bérünket
Vagyonadó: önbevallás és APEH ellenőrzés
Van még bőven muníció Bajnaiék tarsolyában
Privátbankár