Az unió szeretné látni a török reformokat
Reformok haladéktalan végrehajtására szólította fel Törökországot az Európai Bizottság bővítési biztosa. A bizottság álláspontját megfogalmazva Olli Rehn a Financial Times Deutschland (FTD) című üzleti és politikai napilapnak adott interjújában az alapvető jogok, elsősorban a vélemény- és vallásszabadság területén követelt reformokat.
A bővítési biztos - egyben az Európai Bizottság egy magas rangú képviselője - első alkalommal nyilatkozott azóta, hogy Törökországban meglehetős politikai káoszt követően lezárult az elnökválasztás, és Abdullah Gült választották meg új államfőnek. "A kormány szilárd többséggel rendelkezik, s adott egy reformbarát elnök. A konkrét és kézzelfogható reformok nem halogathatók tovább" - mutatott rá Rehn.
Az Európai Unió számára - fogalmazott a biztos - az alapvető jogok a legfontosabbak, ezek ugyanis egy társadalom alapkövét jelentik. Ha egy ország az unió tagja akar lenni, el kell fogadnia mindazokat az értékeket, amelyeket az EU magáénak vall - tette hozzá a finn politikus.
"A vallás- és véleményszabadság biztosítása bizonyítékot jelentene Brüsszel számára arra, hogy Törökország teljesíteni kívánja a csatlakozáshoz szükséges feltételeket" - jelentette ki az interjúban a bővítési biztos, utalva arra: az EU aligha nézné jó szemmel, ha írókat és újságírókat ismét üldöznének Törökországban amiatt, mert kritikus véleményt fogalmaznak meg. A véleményszabadság a nyitott demokrácia egyik legfőbb oszlopa - hangsúlyozta Olli Rehn.
A biztos szerint Törökországnak meg kell nyitnia kikötőit és repülőtereit a ciprusi hajók, illetve repülőgépek számára. Ankara ezt elutasítja, követelve a gyakorlatilag török fennhatóság alatt lévő és törökök által lakott Észak-Ciprus nemzetközi elszigetelésének beszüntetését. Rehn közölte: az Európai Bizottság nevében az ENSZ-főtitkárát felszólította arra, hogy 2008-ban tűzzék ismét napirendre Ciprus újraegyesítésének problémáját.
Miért tart Európa Törökországtól? (hanganyag)
Harmadik rendszerváltás zajlik Kelet-Európában
MTI
A bővítési biztos - egyben az Európai Bizottság egy magas rangú képviselője - első alkalommal nyilatkozott azóta, hogy Törökországban meglehetős politikai káoszt követően lezárult az elnökválasztás, és Abdullah Gült választották meg új államfőnek. "A kormány szilárd többséggel rendelkezik, s adott egy reformbarát elnök. A konkrét és kézzelfogható reformok nem halogathatók tovább" - mutatott rá Rehn.
Az Európai Unió számára - fogalmazott a biztos - az alapvető jogok a legfontosabbak, ezek ugyanis egy társadalom alapkövét jelentik. Ha egy ország az unió tagja akar lenni, el kell fogadnia mindazokat az értékeket, amelyeket az EU magáénak vall - tette hozzá a finn politikus.
"A vallás- és véleményszabadság biztosítása bizonyítékot jelentene Brüsszel számára arra, hogy Törökország teljesíteni kívánja a csatlakozáshoz szükséges feltételeket" - jelentette ki az interjúban a bővítési biztos, utalva arra: az EU aligha nézné jó szemmel, ha írókat és újságírókat ismét üldöznének Törökországban amiatt, mert kritikus véleményt fogalmaznak meg. A véleményszabadság a nyitott demokrácia egyik legfőbb oszlopa - hangsúlyozta Olli Rehn.
A biztos szerint Törökországnak meg kell nyitnia kikötőit és repülőtereit a ciprusi hajók, illetve repülőgépek számára. Ankara ezt elutasítja, követelve a gyakorlatilag török fennhatóság alatt lévő és törökök által lakott Észak-Ciprus nemzetközi elszigetelésének beszüntetését. Rehn közölte: az Európai Bizottság nevében az ENSZ-főtitkárát felszólította arra, hogy 2008-ban tűzzék ismét napirendre Ciprus újraegyesítésének problémáját.
Miért tart Európa Törökországtól? (hanganyag)
Harmadik rendszerváltás zajlik Kelet-Európában
MTI
Megkezdődik a román elnökválasztás megismételt első fordulója. 
