Nem változtatott a jegybanki alapkamat 8,5 százalékos szintjén a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa hétfőn. Piaci elemzők egybehangzóan a kamat tartására számítottak. A 8,5 százalékos alapkamat május óta van érvényben.
A döntésről kiadott indoklás szerint a szigorú monetáris kondíciók fenntartása mindaddig indokolt, míg a nemzetközi és hazai folyamatok nem jelzik egyértelműen a felfelé mutató inflációs kockázatok tartós csökkenését. A monetáris tanács továbbra is úgy látja, hogy a magyar gazdaságot visszafogott növekedés és az infláció lassú csökkenése jellemzi. A monetáris politika számára releváns időhorizonton az infláció mérséklődését a negatív kibocsátási rés (a potenciálistól elmaradó GDP-növekedés) segítheti - fűzik hozzá, megjegyezve, hogy jelentősen nőtt a globális folyamatokból fakadó bizonytalanság.
Az elmúlt hónapban az infláció lassú csökkenése a vártnak megfelelően folytatódott, a publikált adatok azonban arra utalnak, hogy a versenyszféra béralakulása továbbra sincs összhangban a termelékenység-növekedéssel és az inflációs céllal. Az infláció mérséklésének reálgazdasági költségeit enyhítené, ha a gazdasági szereplők bérmegállapodásaikat az MNB inflációs céljával összhangban alakítanák ki - jegyzik meg.
Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2008. október 10-én 14 órakor jelenik meg. |
Az amerikai piacokon tapasztalt rendkívüli pénzügyi megrázkódtatások hazai hatása többirányú és összességében bizonytalan eredőjű lehet a monetáris tanács szerint. Egyrészt, a hitelezési feltételek globális szigorodása, valamint az amerikai belső kereslet vártnál nagyobb mértékű visszaesése az európai konjunktúrára gyakorolt kedvezőtlen hatásán keresztül tovább ronthatja a hazai növekedési kilátásokat. Másrészt, a világgazdaság vártnál erőteljesebb lassulása az olaj-, élelmiszer- és egyéb nyersanyagárak visszafogásával kedvező hatású lehet a hazai inflációra. Harmadrészt, amennyiben a turbulenciák a globális kockázatvállalási hajlandóság visszaesését eredményezik, emelkedhet a forinteszközöktől elvárt kockázati prémium, ami kedvezőtlenül befolyásolhatja az inflációs kilátásokat.
„Ha csak önmagában az energiaárak alakulását vennénk figyelembe, az augusztusban kiadott inflációs jelentéshez képest az elkövetkező két évre sokkal kedvezőbb, a jegybank inflációs célkövető politikájának méginkább megfelelő pálya rajzolódna ki (ne felejtsük el, hogy a 20 ezer forint körüli átlagos olajárral is 3%-ra csökkenhet az infláció a jegybanki számítások szerint). Az alapkamat tartása mellett szólhatott a tanács mai ülésén az, hogy a nemzetközi piacokon a pénzügyi válság elmélyülésének vagyunk szemtanúi, s ez végeredményben a hazai piacokat is sérülékenyebbé teszi.” – mutatott rá elemzésében Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője.
„Bár a forint árfolyama az euróhoz képest igen stabilnak mondható, például az állampapírok piacán elég erősen érezhető a likviditáshiány. A bérek oldaláról nem érzékelünk egyelőre különösebb nyomást, úgy véljük, a bérdinamika kisebb fejtörést okoz majd a jegybanknak a következő évben, összehasonlítva a korábbi időszakokkal.” – emelte ki Vizkelety Péter, majd hozzáfűzte: „Ha csak a hazai fundamentumokat tekintenénk, megérett már az idő a kamatcsökkentésre, így még 2008-ban esélyt látunk akár 50 pontnyi vágásra, ezt a véleményünket fogják árnyalni természetesen a pénzpiaci krízis eseményei.”
Egyelőre nem engedett a gyeplőn a jegybank
MNB: Londonban enyhülést szimatolnak
Nemsokára megtörténhet, ami idén még nem volt
10,25%-on stagnál a román alapkamat
Benne maradt a feles a lengyel jegybankban
MNB: a kivárás most a legjobb taktika
MTI, Privátbankár