- Magyarország immár több mint négy hónapja az EU Tanácsának elnöke. Hogyan értékelné a magyar elnökségből eddig eltelt időszakot?
- Európa fontos előrelépést tett a mostani elnökség alatt: levonta a gazdasági válság tanulságait, és erősebb európai gazdaságot épít a jövő számára. A legnagyobb lépés a gyors és lényegi előrehaladás a gazdasági kormányzásról szóló hat jogszabálytervezetben. Ha erről a csomagról sikerül formálisan megegyezni, az eurózóna 1999 óta működő egységes monetáris politikáját erős gazdasági és költségvetési koordináció fogja kiegészíteni. A gazdasági és monetáris unió végre két lábon fog állni.
Hadd említsek meg négy másik fontos kezdeményezést, amelyben valódi előrelépés történt. Először is megegyezés született a közös uniós szabadalmi rendszer létrehozásáról - megerősített együttműködési eljárással. Ez politikailag nehéz döntés volt, de meggyőződésem, hogy megnyitja az utat a szellemi tulajdonjogok költséghatékonyabb európai védelme előtt, és segít innovációbarátabbá tenni földrészünket.
Másodszor: döntés született az EU energiainfrastruktúrájának modernizálásáról, amely versenyképességünk erősítésének egyértelmű előfeltétele. Harmadszor: a polgári kezdeményezésről szóló rendelet véglegesítése segít abban, hogy az emberek olyan módon vehessenek részt az európai döntéshozatalban, mint korábban soha. Végül pedig: a betegjogokról és a határon átnyúló egészségügyi szolgáltatásokról szóló irányelv segíteni fogja polgárainkat annak megértésében, hogyan lehet igénybe venni orvosi kezeléseket egy másik tagállamban.
- A magyar EU-elnökség számára fontos, hogy a mandátumunk végéig Horvátország lezárja a csatlakozási tárgyalásokat.
- A bővítés területén előrelépés történt, különösen Horvátország esetében. Szeretném teljesen egyértelművé tenni: a Bizottság már várja, hogy Horvátországot az EU 28. tagállamaként üdvözölhesse. A horvát EU-csatlakozás látótávolságban van, de egy végső erőfeszítésre még szükség van. Ahogy azt nemrégiben nyugat-balkáni látogatásomon is megismételtem, az EU teljesíteni fogja a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok felé tett vállalásait, feltéve, hogy azok cserében teljesítik kötelezettségeiket a reformok terén. Végül is ezen országok vezetőinek és polgárainak kell meghatározniuk, milyen ütemben kívánnak csatlakozni Európához.
- Említette azokat az intézkedéseket, amelyek az európai gazdaság megerősítését célozzák, ez az elnökségnek is egyik célkitűzése. Ön szerint most jó úton halad Európa, és túl vagyunk a gazdasági válságon?
- Komolyan hiszek abban, hogy Európa most jó úton halad – bár a válság hatásai sajnos Európa-szerte sok polgár és vállalkozás számára még egy ideig érezhetők lesznek. A Bizottság jelenleg erre az évre az EU-ban 1,8 százalékos GDP-növekedést prognosztizál, ami azt jelenti, hogy az őszi előrejelzésünket felfelé korrigáltuk. A belső keresletnek a kilábalás támogatásában játszott szerepe erősödni látszik, ami segíteni fog abban, hogy a növekedés kiegyensúlyozottabb és fenntartható legyen.
A munkanélküliség vegyesebb képet mutat: egyes országokban csökken, másokban viszont elfogadhatatlanul magas maradt. Mi szerepet vállalunk a probléma kezelésében azzal, hogy a tagállamokat versenyképességük javítására, munkaerőpiacaik modernizálására, közpénzügyeik rendbetételére ösztönözzük. Ez az egyetlen módja, hogy elősegítsük a foglalkoztatás fenntarthatóságát.
- Jobban felkészült most az EU az esetleges új válságokra, mint korábban?
- Igen. Meggyőződésem, hogy ebből a válságból levontuk a tanulságokat. Megértettük, hogy gazdaságaink milyen nagymértékben függenek egymástól. Ma nem csupán az úgynevezett „föderalisták” sürgetnek erősebb gazdasági kormányzást, hanem a piacok is. Ennek megfelelően jártunk el.
- Az egy országcsoportra vonatkozó speciális Európaktum elfogadása után nem érzékeli úgy, hogy egy bizonyos megosztottság, egy „kétszintű” unió felé indultunk el?
- Az Euró Plusz Paktumról az eurózónához tartozó országok döntöttek, de a megállapodás nyitva áll a többi tagállam előtt is. Hat eurózónán kívüli ország csatlakozott is. A paktum semmi esetre sem ássa alá vagy gyengíti az EU egészének vállalásait a strukturális reformokkal vagy a költségvetési konszolidációval kapcsolatban, hanem támogatja és kiegészíti ezeket.
Ha az Euró Plusz Paktum kizárta volna az eurózónán kívüli tagállamokat, vagy pusztán kormányközi megállapodásként jött volna létre, akkor aggályaim lettek volna. Szerencsére azonban biztosítani tudtuk, hogy ez ne így történjen. A paktum egyértelműen kimondja, hogy erősíteni fogja az EU meglévő gazdasági kormányzását, és hogy a Bizottságnak erős, központi szerepe lesz a vállalások figyelemmel kísérésében és végrehajtásában.
- Magyarország úgy döntött, hogy nem csatlakozik az Euró Plusz Paktumhoz. Erről mi az ön véleménye?
- Az Euró Plusz Paktum politikai akarat kifejezése, nem jogi kötelezettség. Magyarország azt választotta, hogy nem csatlakozik, és én tiszteletben tartom ezt a választást.
- Az elnökség egyik prioritása, egyben Európa számára rendkívül fontos ügy az energiabiztonság. A japán fukusimai atomerőműnél kialakult helyzet következtében számos kormány gondolta újra az atomenergiáról alkotott véleményét. Hogyan befolyásolják a legutóbbi események az unió energiapolitikáját?
- Mindenekelőtt: nem csak a fukusimai baleset után kezdtünk el foglalkozni az atomerőművek biztonságával. Márciusban döntés született arról, hogy a Bizottság – a tagállamokkal és a nemzeti szabályozó hatóságokkal együtt – stressztesztet készít elő az európai atomerőművek számára. Biztonsági garanciákra van szükségünk a műszaki hibák ellen, és vészforgatókönyvekre arra az esetre, ha minden biztonsági rendszer kudarcot vallana. Még ebben az évben az EU összes nukleáris létesítményében szigorú kockázat- és biztonsági elemzést végzünk, és – a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségen és a G-20 csoporton keresztül – arra törekszünk, hogy a többi ország is hasonló kötelezettséget vállaljon.
EU2011.hu, Privátbankár.hu