Beágyazta magát a válság Magyarországra

Mintegy 20 országot minősített át a Coface a napokban, miután nemzetközi szinten 2009 második felében a fizetésképtelenségi eljárások számának jelentős csökkenését tapasztalta.

A fizetésképtelenségi eljárások számának csökkenése egyértelműen a válság végét jelzi, a hitelválság így - a Coface 2008 elején megfogalmazott jóslatának megfelelően - mintegy két évig tartott. Az eljárások számának csökkenése tulajdonképpen összefüggésben van a gazdasági recesszió végével, amely 2009 harmadik negyedévében volt tapasztalható a fejlett országokban. Magyarországon azonban még ezek a jelek nem tapasztalhatóak, nálunk még inkább növekedés látható a fizetésképtelenségi eljárások számát tekintve – mutat rá Dercze Zoltán a Coface Hungary országigazgatója.

A Coface a napokban mintegy 20 ország felminősítését jelentette be, ami pár kivételtől eltekintve tulajdonképpen az összes fejlett országot magában foglalja. (A kivételek közé tartozik az Egyesült Királyság és Olaszország, illetve az ún. PIGS-országok, azaz Portugália, Írország, Görögország és Spanyolország.) A felminősítés hátterében az állt, hogy 2009 második felében  ezekben az országokban jelentős javulást észlelt a fizetésképtelenségi eljárások számának alakulásában. A fizetésképtelenségi eljárások száma 2009 első felében 19 százalékos növekedést mutatott 2008 ugyanezen időszakához képest, míg a második félévben 40 százalékos volt a csökkenés mértéke ugyanezen bázison. Mindazonáltal a Coface nagyon lassú javulásra számít 2010 folyamán a fejlett világban, amelyre folyamatos veszélyt jelentenek a különböző gazdasági buborékok.

A korábbi válságokkal összehasonlítva az állapítható meg, hogy a krízis ereje a gazdaság nagyfokú globalizációja miatt volt elsöprő: a bizalomvesztés a Lehman Brothers csődje után mindenhol felütötte a fejét, és mind a pénzügyi, mind az ipari szektorban felütötte a fejét Európában és Ázsiában egyaránt. Ennek eredményeképpen még az olyan országok vállalatai is megsínylették a rekord méretű világgazdasági lassulást válságot, ahol valójában korábban nem alakult ki adósságbuborék.

Az országkockázati besorolás nem az egyes cégek adósságállományát jeleníti meg, hanem rövid távú üzleti tranzakciók esetén az átlagos kockázat szintjét tükrözi. Azaz ez az besorolás nem egyezik meg az egyes cégekre érvényes osztályzatokkal, amelyeket az adott cégekre jellemző sajátosságok jelentősen befolyásolhatnak. Éppen ezért nagyon fontos, hogy az üzleti partnerek az adott országban található cég külön besorolását is megvizsgálják, mielőtt tranzakciókat kezdeményeznek.

Az is érdekes folyamat, hogy a feltörekvő országok dinamikája átformálta a világgazdasági növekedés egyensúlyát. A fejlett és a fejlődő országok gazdaságának pályája a válság folyamán végül kettévált, méghozzá egy meglehetősen sajátságos és új módon - olvasható a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben. A részvényesek a feltörekvő országokban sem menekülhettek a válság hatása elől: ahol a cégek túlzott mértékben eladósodtak, ott a visszaesésért a hitelválság volt a felelős, amely így a fizetésképtelenségi eljárások számának erőteljes növekedésével járt együtt. Azonban a feltörekvő országok többségének sikerült egyedül úrrá lennie a problémán. Ezzel bizonyították, hogy tanultak a korábbi krízisekből, és szilárd alapokra támaszkodhatnak, amelynek köszönhetően gazdaságélénkítő programokat indíthattak.

Amennyiben a válság vége „hivatalossá” válik, a 2010-es talpraállási folyamat a fejlett világban magas kockázatokkal jár a fenyegető buborékok miatt. A Coface összeállítása szerint különösen veszélyes a belső államadósság: igazából nem az államcsőd kockázata jelentős, hanem az, hogy jelentős megszorításokat kellene végrehajtani, azok pedig negatívan hatnak a növekedésre, és a cégek üzletmenetére.  A tőzsdei árfolyamok ugyancsak hatással vannak a gazdaságra. Jelentős értékpapír-piaci volatilitás várható a fejlett országok tőkepiacain a pénzpiacokon megnyilvánuló optimizmus miatt, amely azonban nem áll összefüggésben a reálgazdasági folyamatokkal.

Ha ezek a buborékok kidurrannak, akkor valószínűleg újabb negatív sokk érheti a cégeket - állapítják meg. A visszaesés rosszul érintené a vállalatokat, amelyek jelentősen meggyengültek az elmúlt két év során a lanyha üzletmenet miatt.

“A Coface által az ötödik pénzügyi válságként számon tartott krízis az ereje, nem az időtartama miatt figyelemreméltó, hiszen a legtöbb pénzügyi válsággal összhangban ez is véget ért két év alatt. A válság vége, amelyet a fizetésképtelenségi eljárások számának csökkenése jelez, nem jelenti egyben az összes kockázat megszűnését. A buborékok, amelyek minden megfigyelt válság előidézői, bámulatos sebességgel tudnak újraképződni” – állítja François David, a Coface elnöke.

Ami hazánkat illeti, a Coface a múlt évben A3-as osztályzatról A4-re minősítette le, ez a vállalkozások részére az jelenti, hogy hitellimitek meghatározásakor szigorúbb megítélések alá esnek. Ráadásul nincs jelentős változás a magyar a vállalkozások helyzetében - állítja Dercze. A magyar vállalkozások továbbra is alultőkésítettek, és ez a mostani hitelszűkében finanszírozási problémákkal is jár.

A magyar fizetésképtelenségi eljárások száma az elmúlt évben drasztikusan megnövekedett. Emellett a Coface azt tapasztalta, hogy Magyarországon még lassabban fizetnek a vevők és egyre többen a szállítóik felé fordulnak, és még nagyobb hitelt próbálnak elérni értékben és időben egyaránt. Dercze úgy véli, hogy ebben a helyzetben a túlélés érdekében a magyar vállalkozásoknak muszáj annyira leszorítani költségeiket, amennyire az lehetséges. A vevőkockázatra is nagyobb gondot kell fordítani - állítja Dercze. Mivel a vevők igencsak elhúzzák a fizetést a szállítók irányába, ezért a céginformáció-vásárlás, és a hatékony kinnlevőség-kezelés életbevágóan fontos ilyen helyzetekben.

90 napja nem fizettek? Az a pénz már elveszett
A cégek megúszták, az államok eladósodtak
Világgazdasági trendforduló: kínai nyitány
Nem igaz, hogy a kicsik húzzák az ország szekerét
Nekimennek a lánctartozásnak és a kontároknak

Privátbankár