A Coface Hungary elemzése szerint 2009 első félévében 22 százalékkal nőtt a fizetésképtelenséggel kapcsolatos hazai cégeljárások száma, ám a nemfizetés szempontjából a legrosszabb időszak még hátra van. A korábban jósoltnál nagyobb mértékű világgazdasági visszaesésre számít a Coface.
A több ezer felszámolási eljárás mellett csak néhány csődeljárás indul, amelyek a vállalkozások fizetőképességének helyreállítására, azaz azok megmentésére irányulnak. 2009 első hat hónapjában igaz, hogy meghaladta az előző évek számát, ám sajnálatos módon ez még mindig rendkívül alacsony. A Coface véleménye szerint a szeptemberben hatályba lépő új csődtörvény nem fog érdemleges áttörést hozni, annak hatása legfeljebb 2010 végén lesz látható.
Dr. Czibor Zsolt, a Coface jogásza szerint a csődeljárások egy nagyságrenddel történő bővülése esetén sem lesznek jelentős súlyúak a felszámolásokhoz képest.
Hullanak a nagyok is
Továbbra is tömegesen vannak jelen a mikrovállalkozások, amelyek nem végeznek valódi gazdasági teljesítményt, eltűnésük nem fogja érdemben befolyásolni az ország gazdasági mutatóit. A vállalkozások kevesebb mint tíz százaléka számít hitelképesnek, és ez a helyzet csak tovább fog romlani, hiszen a vállalatok kis hányadának van növekvő bevétele. Ez a tisztulási folyamat addig fog tartani, amíg Magyarországon a cégek lakossághoz viszonyított aránya nem éri el azt az átlagot, amely az ország gazdasági méretéhez képest egészséges lenne.
Az eljárás alá került cégek árbevétel szerinti megoszlását vizsgálva kiderül, hogy az év első hat hónapjában a legtöbb eljárást a 20 milliós fogalom alatti mikrocégek, valamint a 20 és 300 millió forint árbevételű cégek ellen folytatták. Azonban nagy számban kerültek eljárás alá azok, akiknek az árbevételük 2007-ben meghaladta az 1 milliárd forintot, azaz olyan cégek is kerülnek a süllyesztőbe, amlyekről ezt korábban nem hittük volna. Ezek aránya korábban nem érte el az egy százalékot, de idén már az első félévben átlépte ezt a határt. Igaz, arányuk alacsony, de gazdasági súlyuk jelentős- tette hozzá Dercze Zoltán, a Coface Hungary országigazgatója.
A hazai szektorok közül a leginkább veszélyeztetettek továbbra is a nagykereskedelem és a kiskereskedelem minden formája, valamint az építőipar, de az acélkereskedelemmel és a turizmussal kapcsolatos iparágak is beléptek a problémás szektorok körébe, ami végül is nem meglepetés, csak mára lett érzékelhető.
A fizetésképtelenségi eljárások ágazati számát vizsgálva kiderül: a legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban továbbra is az építőipari és kis-, illetve nagykereskedelmi cégek érintettek. A kereskedelmi tevékenységet végző vállalkozások között leginkább a ruházati termékek, valamint az élelmiszeripari termékek kereskedelmével foglalkozó vállalkozások jelentettek fizetésképtelenséget. Ezek mellett az eljárás alá vontak között a turisztikában, az ingatlangazdálkodásban valamint a gépjárműiparban tevékenységet folytató vállalkozások vannak nagy számban.
Jelentős növekedést tapasztalhattunk a pénzügyi szolgáltatók, a papír- és csomagolóiparban valamint nyomda- és kiadói tevékenységet végzők körében is - írja a Coface.
Regionális eltérések
A földrajzi eloszlást vizsgálva kiderül, hogy 2009 első félévben a legtöbb eljárást természetesen a fővárosban, Pest valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében folytatták. Budapesten az eljárások 35%-át, Pest megyében pedig 10%-át indították.
A legnagyobb negatív eltérést az előző évhez képest Borsod-Abaúj-Zemplén megye produkálta: a csődhányad relatív növekedése +63,91% volt. A 19 megye és Budapest közül hat megyének: Veszprém, Tolna, Csongrád, Baranya, Somogy valamint Jász-Nagykun-Szolnok megyének sikerült fizetési kockázatán javítani.
Kilátások
Sajnos nem reménykedhetünk gyors talpraállásban, várhatóan a következő negyedév lesz a legrosszabb, és legelőször a 2010 első negyedévének adataira lesz érdemes figyelni. Emellett a magyar fizetésképtelenségi adatok azt mutatják, hogy az idén rekord várható a felszámolási eljárások számát tekintve, állítja Dercze. Hosszabb távon pozitív változást hozhat a szeptemberben hatályba lépő új csődtörvény.
A jelenlegi gazdasági helyzet, a növekvő kockázati környezet számottevően új kapcsolatokat és szorosabb együttműködést követel meg a piaci szereplőktől az üzleti életben. Dercze Zoltán szerint a cégek közötti hitelezés létfontosságú a gazdaság helyes működése szempontjából. Valójában a cégek ügyfeleik legnagyobb hitelezői: minden 5 eurónyi, vállalkozásoknak nyújtott rövid távú hitelből 1 euró jutott a bankokra, a többi 4 eurónyit a beszállítók állják. Azt minden beszállítónak magának kell eldöntenie, hogy kinek és mennyi hitelt nyújt, és kitől kéri a számla kiegyenlítését készpénzben. Ezt a felelősséget vagy egyedül vállalja, vagy segítséget kér egy partnerétől, mint például egy üzleti információs cégtől, egy hitelbiztosítótól, vagy egy faktoring cégtől - olvasható a Coface Hungary elemzésében.
Vége a Hospinvestnek
Eladási tilalommal a csődbűntett ellen?
A következő negyedévben mindent elveszthetünk
Már több mint 50 bank rokkant bele a válságba
Egyre több a csőd és a végelszámolás
Becsődölt irodák: az utasok tehetetlenek?
Az üzletben nincsenek barátok: menjen biztosra!
Privátbankár