Baranyai Tünde, az Otthon Centrum üzemeltetési vezetője szerint lakásvásárláskor abból kell kiindulnunk, hogy mi az álmunk, majd végig kell gondolnunk, hogy mi az, amire mindenképpen szükségünk van, és mi az, amiből tudunk engedni. Végül valahol úgyis kompromisszumot kell kötnünk, így érdemes törekedni arra, hogy ne utólag jöjjünk rá, hogy valami fontos kimaradt.
Baranyai Tünde az első lépésnek mindenképpen a helyszín kiválasztását javasolja. Ezután gondoljuk végig, hogy mennyi pénzünk van a tranzakcióra, majd ezt követően mérlegeljük, hogy milyen ingatlant kívánunk vásárolni. Ekkor elsősorban a minőségi és a mennyiségi szempontokat kell egymással szembe állítanunk, vagyis a lakás állapotáról és méretéről kell döntenünk, többnyire egymás rovására.
Fontos mérlegelni a későbbi fenntartás költségeit is. Ha például bővül a család, és a méret a lényeg, sokan célozzák meg a lakótelepi paneleket, azokhoz ugyanis viszonylag alacsony négyzetméteráron hozzá lehet jutni (silányabb minőségük és amiatt, hogy általában a külvárosokban kapnak helyet), vagyis adott mennyiségű pénzből nagyobb ingatlant vehetünk. E lakások belső kialakítása is megfelelő egy 3-4 tagú família számára, hiszen eleve erre a funkcióra lettek kitalálva. A látszat azonban néha csal, az olcsónak tűnő hajlék nem mindig kifizetődő. A panellakások többségének rezsiköltsége ugyanis sajnos igen magas, sokszor többszöröse egy ugyanakkora területű téglaépítésűének. A távfűtés például már önmagában is több tízezer forintba kerülhet, főleg ha még nincs újraszigetelve az épület, ha pedig fel van már újítva, akkor meg csillagászati közös költségre számíthatunk, hiszen valamiből a fejlesztéseket is fizetni kell(ett). Ha magas, 9-10 emeletes házat választunk, ahhoz már lift is dukál, sokszor több is, ami szintén megjelenik a közös költségben.
A panellakásokban sok esetben arról sem dönthetünk, hogy mennyi gázért vagy vízért fizetünk, az átalánydíjak pedig aránytalanul magasak. |
Merjünk alkudni
A Privátbankár által megkérdezett szakértő szerint a lakáspiacon mindig is szokás volt alkudni, az irányár fogalma mindig létezett, a piac gazdasági válság miatti befagyása következtében pedig még kedvezőbb helyzetbe kerültek a vevők. A lakáskeresők sokkal tudatosabbak, hiszen sokkal több idő áll rendelkezésükre a tájékozódáshoz. A vásárlók manapság nagyon alaposan mérlegelnek, az összes szóba jöhető ingatlant megnézik, s ha egy ajánlat nem nyeri el a tetszésüket, rögtön továbbállnak - annak biztos tudatában, hogy marad még elég kedvező lehetőség a piacon. Az esetek többségében ezért 10-15 százalékot lehet alkudni (gondoljunk bele, egy tízmillió forintos lakás esetében már ez is másfél milliót jelenthet), néha azonban akár 25-30 százalékra is felkúszhat az arány.
Ez utóbbi – a vevő szempontjából – igen kedvező lehetőségek alapvetően két esetben bukkanhatnak fel. Egyrészt vannak régiók, ahol nagyon nehéz hitelhez jutni, így az eladóknak néha muszáj az eleve nyomott árból is engedniük. Másrészt előfordulnak bizonyos élethelyzetek – például problémássá váló jelzáloghitelek –, amikor a hirdető legfőbb célja, hogy gyorsan túladjon lakásán. A kilakoltatási moratórium lejártakor olcsó ingatlanok további százezrei jelenhetnek meg a kínálati oldalon. A készpénzes vevők ilyenkor további engedményre is számíthatnak a gyors üzletkötés reménye miatt, hiszen az eladónak biztonságot jelent az, ha nem kell egy másik ingatlan eladására vagy hitelbírálatra várni.
Költségek, amikre nem gondolunk
Fontos gondolnunk arra, hogy ingatlanvásárláskor nem csak a lakás árát kell kifizetnünk. Ügyvédi tiszteletdíjat, illetéket, adott esetben banki ügyintézést, közjegyzőt kell fizetnünk, s persze a földhivatalban sem ingyen dolgoznak. Ezek összege széles skálán változhat, amely egy lakás árához mérten persze nem túl nagy, de azért nem elhanyagolható tétel. A lakásvásárlási illeték mértéke például négymillió forintig a vételár 2 százaléka, a négymillió fölötti résznek pedig a 4 százaléka. Ha a tízmilliós példánknál maradunk, ez összesen 320 ezer (80 + 240 ezer) forint, ami egy ekkora tételű vásárlás után mindenki pénztárcáját megviseli.
Új építésű lakásba költözvén szinte elkerülhetetlen, hogy már a vásárlás után essenek ki kisebb-nagyobb csontvázak a szekrényből – véli az Otthon Centrum szakértője. Ezektől sokan megijednek, számos rémtörténet is szárnyra kapott, amelyek nagy része azonban a városi legendák kategóriájába tartozik. Az, hogy picit reped a fal, süllyed az épület vagy nem záródnak megfelelően az ajtók, ablakok, többé-kevésbé természetes velejárója egy új épület belakásának – magyarázta kérdésünkre Baranyai Tünde. Az ilyen hibák javítása többnyire nem nagy tétel, s általában garanciát is ad rá a kivitelező, illetve bírósági úton kártérítés követelhető, ha bizonyítható a vállalkozás vétkessége.
Privátbankár - Fokasz Oresztész